Újabb ostrom előtt az arany

Újabb ostrom előtt az arany

2010. november 8.

Mint ahogy arra számítani lehetett, a Fed múlt héten bejelentett pénznövelő kötvényprogramja következményeként azonnal historikus csúcsra szökött az arany ára, és más nemesfémek is lokális csúcsértékeket vettek fel. A múlt hét végén egy uncia nemesfém ára 1398.70 dollárig szökött, és várhatóan ez a mostani év végi hajrá előtt csak a kezdet.

A nyersanyag ralit egyértelműen a Fed fűti, azaz a jegybank politikája nyomán gyengülő pályára állt dollár. A zöldhasúval 1.42-es értékhatár fölött kereskedtek az euróval szemben, aminek hatására valamennyi értékőrző termék árfolyama megindult. Az ezüst jelenleg 30 éves csúcson tartózkodik és érintette a 27 dolláros árat, de a palládium is 9 éves rekordot állított be 699.50 dolláron, míg a platina 1,769.90 dollárba kerül unciánként.

A menet addig bizonyosan folytatódik, amíg friss pénzzel önti el a piacokat az amerikai jegybank. Mint ismeretes a múlt héten ismertette a kötvényvásárlási program felújítását a Fed, amelynek keretében 600 milliárd dollárt fog elkölteni az amerikai állampapír piacon a következő 8 hónapban, amihez még hozzájön a jelzálog fedezeti kötvényekből befolyó 300 milliárd dollárnyi összeg átcsatornázása is államkötvényekbe.

A folyamat egyik következménye a középtávú inflációs várakozások megemelkedése, mivel a pénzpumpa több helyen árnyomást idéz elő. Elsősorban a nyersanyag piacon és néhány feltörekvő ország tőkepiacán számolnak azzal, hogy lecsapódik a Fed által nyomtatott pénz. A Goldman Sachs ezért megemelte az aranyra tett árfolyam várakozását, a következő 12 hónapban 1,650 dollárra fog felszökni a nemesfém jegyzése a Goldman szakemberei szerint.

A Fed politikáját többen kritizálták a héten. Ráadásul a hangulatot fűti az is, hogy csütörtökön és pénteken tartják a világ 20 legfejlettebb ipari államának vezetői év végi találkozójukat a dél-koreai fővárosban. A találkozó központi témája szinte biztosan az utóbbi hónapokban elmérgesedett árfolyam-politikai vitája lesz, és ennek kapcsán szóba kerülhet a Fed döntése is. Többen figyelmeztettek, hogy az USA nem teszi jól, hogy pénznyomtatáson keresztül gyengíti a dollárt, ami alááshatja a fizetőeszköz nemzetközi értékőrző szerepét. Wolfgang Schauble, német pénzügyminiszter odáig ment, hogy az amerikai növekedési modellt egy kudarcnak nevezte. De brazil és kínai körökben is éles kritika érte a Fed múlt heti döntését. Bizonyos, hogy az amerikaiak felterjesztését a folyó fizetési keretszámok lefektetésére, el fogják utasítani a résztvevők.

Az egyik legmeredekebb ötlettel egyébként a Világbank elnöke állt elő a hét végén, Robert Zoellick a Financial Timesnak adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az árfolyamháború elkerülése miatt és a nemzetközi devizapiaci egyensúlytalanságok kiküszöbölésére vissza kellene térni az arany fedezete alapján működő rendszerhez, amit az 1945 és 1971 között működő arany-deviza rendszerhez hasonlóan képzelne el.

Az ehhez történő visszatérés valószínűsége csekély, hiszen a kötött devizagazdálkodás olyan szigorú monetáris feltételrendszert teremtene, aminek drasztikus növekedést gátló hatása lenne, ami a foglalkoztatáson keresztül társadalmi feszültségekhez vezethet. Erre jó példa, a 20-as években felbomlott közel 100 évig működő arany-standard rendszer maga után hagyott káosza a két világháború között. Mindenesetre Zoellick ötletéből annyit leszűrhetünk, hogy az alternatív értékőrzők szerepe nőni fog a pénznyomtatási őrületben, ami miatt joggal feltételezhetjük, hogy van még hova drágulnia az aranynak.

Forrás: Kitekintő.hu