Kína az aranyhegy tetején

Kína az aranyhegy tetején

(2008.01.18, 09:00)

Főként kanadai és ausztráliai befektetőknek köszönhetően Kína több millió uncia arannyal növelte a világ nemesfémkészletét, s egyben vált a kitermelést tekintve globális vezetővé.

Az ázsiai ország tavaly mindösszesen 276 tonna aranyat termelt, ez mintegy 9,7 millió unciának felel meg - írja legfrissebb jelentésében a fémtanácsadó cég, a londoni GFMS Ltd. Ez 12 százalékos növekedés a 2006-os évhez képest, s immáron a világ aranytermelésének több mint egytizedét jelenti.

Ezzel az eddig vezető Dél-Afrikai Köztársaság leszorult a képzeletbeli dobogó második fokára, ezzel egy 103 éves hagyomány dőlt meg! A dél-afrikaiak ugyanis 1905 óta a legnagyobb kitermelőnek számítottak a GFMS tanulmány szerint. Az afrikai kontinens déli csücskében tavaly 8 százalékkal, 272 tonnára esett vissza az aranytermelés - írja a MarketWatch.

Kína ráadásul nem csak a nemesfémbányászat terén világelső, de más nyersanyag előállításban is top közelben van. Így például alumínium és acéltermelése is kiemelkedő. Sőt az elemzők úgy gondolják hogy a most megszerzett "aranyérmet" már nem is adja ki a kezéből az ország, lévén túl sok a területén a még fel nem fedezett bánya. Így elég ha csak újabb és újabb külföldi befektetőket fogadna be az országba. Eilliam Tankard, a GFMS vezető elemzője szerint Kína "szinte biztosan megőrzi vezető pozícióját idén", de azon sem lenne meglepődve, ha az elkövetkezendőkben ez a helyzet így konszolidálódna.

A tavaly kitermelés növekedést olyan kisebb bányák megnyitásával érték el, amely magas minőségű aranyat adtak, így - méretüknél fogva - gyorsan alkalmazkodhatnak a piaci viszonyokhoz. Ha az ár ugyanis felfelé tart, akkor könnyebb egy kisebb bányát újranyitni, mint egy nagyobbat. Ráadásul az új bányák Kína igen gyéren lakott területein helyezkednek el, ami egyben azt is jelenti, hogy a bányák maximális kapacitásának elérésével, s persze megfelelő mennyiségű munkás betelepítésével tovább nőhet a kitermelés.

Így például a vancouveri Jinshan Gold Mines Inc. júliusban kezdte meg működését a Chang Shan Hao aranybányában, s december 18-ig 19 ezer uncia aranyat termelt. A termelés felfuttatása után azonban a bánya kapacitása évi 120 ezer unciára emelkedik. A nagyobb telérekre vadászik a Gold Fields és az ausztrál Sino Gold Mining Ltd., amely cégek vegyesvállalata évi 500 ezer uncia arany kitermelését tűzte ki célul. Májusban kezdték meg a termelést Kína déli régiójában, s az év végéig 180 ezer uncia sárga fémet hozta fel a felszínre.

A kitermelt nemesfémek nagy része az országban marad, ahol ékszereket és egyéb iparban használatos eszközöket állítanak elő belőlük. Mindennek persze komoly gazdaságnövelő hatása is van: a feldolgozás 18 százalékkal emelkedett, főként az ország gazdagabb és középosztálybeli lakosainak ékszerek iránti keresletnövekedése miatt.

A társaság tanulmánya a rangsor megállapítása mellett kitér az árakra is. Elemzőik szerint némi lefelé mozgó korrekció után idén az unciánkénti 1000 dollárt is elérheti az arany ára a nemzetközi piacokon. Tavaly az arany ára 31 százalékot emelkedett, s New Yorkban unciánkénti 838 dolláron búcsúztatta az óévet, majd az újévi pezsgőbontást követően gyorsan el is szaladt 900 dollárig. Ma valamivel olcsóbb a februári lejáratú termék: egy unciáért 880,5 dollárt kérnek.

Forrás: Magyar Tőkepiac