Repítsük levegőbe a csillagvizsgálót

A 17. században már bejáratott tengeri útvonalakon áramlottak be Európába az újonnan felfedezett földrészek és távoli országok kincsei és árui. Ennek a virágzó kereskedelemnek Anglia jelentős szereplőjévé vált, sőt, uralta a tengereket. A hajók a pontos nyílt vízi navigációhoz a csillagászoktól vártak segítséget. Erre az igényre reagált II. Károly angol király, amikor 1675-ben megalapította az ország első tudományos intézetét, a Királyi Csillagvizsgálót a London melletti Greenwich településen. Az obszervatórium egy dombtetőn épült fel, ideális helyszínen, a nagy hajóforgalmat lebonyolító Temze közelében.

A csillagvizsgáló tevékenységi körét később a pontos idő meghatározásával bővítették.  Az épület egyik tornyán naponta felhúztak egy messziről látható gömböt egy magas árbocra, majd pontosan egy órakor hirtelen leejtették. Utóbb már villanyóra jelezte a greenwichi időt az intézet kapuján. Ennek jelzése szabályozta a London több részén felállított nyilvános órák járását, és innét továbbította a postai és a vasúti távíróhálózat is a pontos időt. 1884-ben Washingtonban a Nemzetközi Meridián Konferencia úgy döntött, hogy a Föld zónaidő beosztásához a greenwichi időt veszik alapul, tehát ez vált a nemzetközileg elismert 0 meridiánná.

Bármennyire is hasznos a csillagvizsgáló működése és a greenwichi idő az emberiség számára, a greenwichi intézmény léte mégis szálka volt az olyan elvakult politikai eszmék, mint az anarchizmus a szemében. Az anarchisták elutasították az uralmi intézményeket, az államot, ezzel együtt pedig mindenfajta szabályozott rendet és centralizációt. Olyan uralomnélküliséget tűztek ki célul, ahol a társadalmi rend minden külső hatalom és felsőbb irányítás nélkül, az emberek szabad, testvéri együttélésén alapul. Véleményük szerint nem a rend teremti a szabadságot, hanem a szabadság szüli a rendet.

Ennek a gondolatnak volt híve Martial Bourdin, egy fiatal francia anarchista, aki az elnyomó állami hatalom jelképét látta a greenwichi csillagvizsgálóban, és ezért elhatározta, hogy felrobbantja azt. 1894. február 15-én 17 óra körül már erősen sötétedett, amikor egy kanyargós ösvényen kaptatott felfelé a csillagvizsgálóhoz vezető dombon. Egyszer csak hangos robbanás hallatszott Greenwich-szerte, és egy égbe emelkedő füstcsíkot észleltek az Obszervatórium közelében. Egy parkőr volt először a helyszínen, aki segítséget hívott a súlyosan sérült Bourdin számára, ám ő nem sokkal a kórházba szállítás után meghalt.

A nyomozás során fény derült az elhunyt személy kilétére, anarchista hátterére, és arra, hogy egy házi készítésű bomba volt nála, amely véletlenül robbanhatott fel, még mielőtt célba ért volna. Mivel az ösvény, ahol a robbanás történt, egyértelműen a csillagvizsgálóhoz vezetett, adta magát a feltételezés, hogy a királyi obszervatórium volt a célpontja. Ennek az anarchista merényletnek az idejéből származik ez az eredeti, Viktória királynő képmásával vert, közel 8 gramm összsúlyú, 917-es aranyból készült brit érme, amelynek révén értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!