Harc nélkül süllyedt hullámsírba a legnagyobb magyar csatahajó

Augusztus 20. a legrégibb ünnepnapunk, az államalapítás és egyben Szent István király napja. A nagy uralkodó máig ezeréves államiságunk, nemzeti létünk egyik legfőbb jelképének számít, aki számtalan utca, intézmény, emlékhely névadója lett. A nemzet következetesen őrzi emlékét, a legnagyobb magyar gyártású csatahajó, a Szent István is róla kapta a nevét. Mindez akkor volt, amikor még volt tengerünk és létezett az Osztrák–Magyar Monarchia. A boldog békeidők azonban az első világháború vérfürdőjében végleg elsüllyedtek, csakúgy mint első harci bevetésén a Szent István, és vele a fedélzetén szolgálatot teljesítő matrózok is.

A Szent Istvánt a Ganz‒Danubius Fiuméban lévő hajógyárában 1912-ben kezdték építeni, s bár 1915 novemberétől már szolgálatban állt, a háború java részét az isztriai Póla kikötőjében töltötte. A magyar csatahajó elsősorban – leeresztett horgonnyal – a légvédelem terén hasznosította magát, első és egyben utolsó küldetésére egészen 1918 júniusáig kellett várnia. Ekkor Horthy Miklós ellentengernagy egy merész akciót szervezett az Otrantói-szorosban felállított szövetséges hajózár áttörésére, amivel a Monarchia flottája kiszabadulhatott volna az adriai „teknőből.”

A Szent István egy hajókötelék tagjaként 1918. június 9-én futott ki a kikötőből a nyílt tengerre. A konvoj azonban nem maradt észrevétlen, június 10-én hajnalban ugyanis Luigi Rizzo olasz fregattkapitány felfedezte a hadihajók füstjét, és torpedós motorcsónakjaival utánuk eredt. Hajnali fél négy tájban az olasz tengerészek két torpedót lőttek ki a Szent Istvánra, melyek végül elsüllyesztették a magyar haditengerészet büszkeségét.

Az olaszok torpedói a vízvonal alatt öt méterrel találták el a hajót, megsebesítettek két kazánt, de ennél is súlyosabb volt, hogy áttörtek egy válaszfalat, így a víz elöntötte a jármű belsejét. A Szent István konstrukciós hibái révén – alacsony vízkiszorítás, magas súlypont és viszonylag nehéz lőtornyok – hamar megdőlt és igen gyorsan, három óra alatt az Adriai-tenger mélyére került. A hajón mintegy 1100 fős legénység szolgált, melynek döntő része – miután a Monarchia haditengerészeténél előfeltétel volt az úszni tudás – 90 főt kivéve megmenekült.

Az egyetlen magyar csatahajó mindmáig katasztrófája helyén fekszik, roncsait a hetvenes években jugoszláv búvárok derítették fel. A hajó pusztulását filmen is rögzítették, de a száz évvel ezelőtt történt események felidézésére kiválóan alkalmas az országait a vesztes világháborúba kormányzó Ferenc József 900-as aranyból vert eredeti 10 koronás aranypénze is a nagy háborút megelőző évekből, melynek révén értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!