2024. 41. hét
A „feslett erkölcsű” királynő
Az önállóan uralkodó nők a történelem során gyakran váltak rosszindulatú pletykák céltábláivá. A bigott katolikus Mária Terézia királynő (1717–1780) szexuális életét a korabeli bulvárátlaghoz képest is durvább mendemondák lengték körül a Habsburg-ház ellenségei körében, holott a szerelemből házasodott és mélyen vallásos asszony valószínűleg mindvégig hű maradt a férjéhez, akinek nem kevesebb, mint 16 gyermeket szült. Férje már kevésbé volt hűséges, de halála után a királynő mégis oly mélyen gyászolta, hogy kizárólag feketében járt.
Így történt aztán, hogy a sikeres osztrák főhercegnőt, Magyarország és Csehország királynőjét folyamatosan a szájára vették az irigyei. Elterjedt például a história, hogy csak azért hozta létre a az ifjú magyar nemesekből álló személyi testőrségét, hogy mindig kéznél legyenek számára a daliás hazafiaink, és vad orgiákról is suttogtak a népek. Sőt, az extrémebb verzió szerint azokat a férfiakat, akik nem elégítették ki az uralkodónőt, rögtön kivégeztette.
Rejtélyes eredetű, Mária Teréziát ábrázoló pornográf rajzok is felbukkantak itt-ott az európai udvarokban, de gyanúsan egységes stílusban. Az uralkodónőt mindig más férfival vagy férfiakkal, pikánsabbnál pikánsabb pózokban ábrázolták ezek az alkotások. A találgatásoknak egy véletlen esemény vetett véget, amikor a Sziléziáért folytatott osztrák-porosz háború végén éppen magyar huszárok egy érdekes hadizsákmányt szereztek Nagy Frigyes porosz király sátrából. A sebtében felkapott papírköteg nem csupán levelezéseket és iratokat tartalmazott, hanem vázlatfüzeteket is a királynőről készült pornórajzokról, méghozzá a már felismerhető technikával. Minden kétséget kizárva bebizonyosodott, hogy a pornóképek megalkotója és szándékos elterjesztője Európában nem más, mint Mária Terézia politikai ellenlábasa, a porosz király volt.
Ha a fentiek nem okoztak volna elég fejfájást a Habsburg-háznak, Mária Terézia halálához egy tökéletesen abszurd legenda is kötődik, amelyet még kitalálni sem lehetett pironkodás nélkül. Eszerint Mária készíttetett magának fából egy belül üreges lovat, amely a megfelelő helyen ki volt vágva ahhoz, hogy bent letérdelve részesülhessen egy valódi ló által nyújtott örömökben. A kiszínezett sztori szerint lefejeztette a falovat készítőket, hogy ne maradjanak szemtanúk, emiatt viszont pár alattvalója bosszút forralt, és a következő lovas aktusnál az állat hátsójára csaptak, amitől az megbokrosodott és halálos sebet ejtett Mária Terézia belső szerveiben. A valóságban azonban a Habsburg-ház egyik legnagyobb uralkodója betegség következtében, vízkórban halt meg 63 évesen, a halálos ágyánál pedig egyetlen ló sem tartózkodott.
A lóháton parádézó Mária Teréziáról egyfelől, másfelől pedig a magyar Szent Koronáról egy csodálatos emlékpénz is megemlékezik, amelyet az Osztrák Pénzverde jelentetett meg 2010-ben. A 16 gramm színsúlyú, 986-os aranyból vert érme révén nemcsak nemesfémet vásárolhat a befektető, de numizmatikai értékkel bíró különlegességet is egyben. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!
100 euró, Szent Korona, Ausztria, 2010 |
620 000 Ft |
A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!