Az első magyar gyártmányú gépkocsi

A hazai gépjárműgyártás a Magyar Királyi Posta- és Távirdaigazgatóság 1903-ban postaautók beszerzésére kiírt nemzetközi pályázatával kezdődött, amelyre a vezető autógyárak legújabb típusaikat küldték el. A zsűri egyhangú elismerését mégis Csonka János konstrukciója vívta ki, így a megrendelést is ő nyerte el. Az első elkészült jármű végül 1905. május 31-én a Műegyetem udvaráról indulhatott el kétezer kilométeres próbaútjára. Elsőként egy nagy kört tett a fővárosban, majd a Felvidék, Erdély és az Alföld alig kiépített útvonalairól üzemzavar nélkül ért haza. Ettől az időponttól számítják a magyar autógyártást.

A négyütemű, vízhűtéses motorral ellátott csomagszállító autó 25 km/óra átlagos sebességgel haladt, csúcssebessége 35 km/óra volt. A tengelykapcsoló és sebességváltó nélküli jármű, igen egyszerű szerkezet volt, mivel a javításhoz még nem állt rendelkezésre akkoriban képzett szakember. Csonkának így is sikerült egy felettébb megbízható járművet megalkotnia, amelyet a pontosságáról híres svájci Doxa-órához hasonlítva, „Doxa” névre keresztelt el a köznyelv. A 2,3 lóerős, 2 köbméter hasznos térfogatú postaautók 1906. január 15-től álltak szolgálatba és főleg Pesten jártak az utcákat 25 éven keresztül, vezetőjük mellett 50 kilós postazsákkal.

Csonka János 1852-ben Szegeden látta meg a napvilágot egy kovácsmester hetedik, legkisebb gyermekeként. Apja azonban nem „közönséges” kovács volt. Műhelyében orvosi műszerek, precíziós eszközök, menetes tengelyek, fúrók is készültek. A kis Jánost már zsenge korában érdekelték a műhelyben látott gépek s a velük végzett munkafolyamatok. Iskolai tanulmányai befejezését követően végigjárta a szamárlétrát, szakmunkási képzettséget nyert, felköltözött a fővárosba, majd Bécsbe, Párizsba, Londonba ment, hogy tovább képezze magát. Megtanult több idegen nyelvet, összebarátkozott a korszak járműipari úttörőivel, különféle gépekkel ismerkedett, mígnem „beleszeretett” a belső égésű motorokba.

25 évesen már a Budapesti Műegyetem tanműhelyét vezette, ahol kitűnően megépített, saját tervezésű gépeivel járult hozzá a leendő gépészmérnökök szakmai oktatásához. A Ganz-gyár is felfigyelt Csonka találmányaira, s 1887-ben felkérte, hogy Bánki Donáttal, az üzem ugyancsak fiatal mérnökével együtt tervezzen motorokat. A két műszaki zseni pár hét alatt eleget tett a felkérésnek, a Ganz-motorok pedig a szomszédos országokban is keresett gyártmányok lettek.

Csonka János 72 éves koráig állt a Műegyetem tanműhelyének élén. A mérnöki kamara azzal hálálta meg oktatói és feltalálói tevékenységét, hogy bár hivatalosan nem rendelkezett gépészmérnöki diplomával, még nyugdíjba vonulásának évében tagjai sorába fogadta, és feljogosította a gépészmérnöki cím használatára. Az általa tervezett első magyar automobil idejéből származik ez a 900-as aranyból vert eredeti 10 koronás, melynek révén értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!