Járvány a Bizánci Birodalomban

I. Justinianus bizánci császár mintegy 40 évnyi uralkodását (527–565) egyfajta aranykornak szokás tekinteni Bizánc történetében. Virágzott a kultúra, a művészet, a birodalom területét nagy mértékben sikerült ismét megnövelni. Kiváló hadvezére, Belisarius vezetésével több sikeres hadjáratot indított az egykori Római Birodalom helyreállítására érdekében, melyek következtében a Földközi-tenger szinte egész partvidéke bizánci fennhatóság alá került.

Az aranykort azonban több csapás is megszakította. A hadjáratok erősen megterhelték az államkasszát, emiatt újabb adókat vetettek ki a lakosságra, de a természet sem kímélte a birodalmat. Több földrengés sújtotta ekkor a területet, azonban a legnagyobb katasztrófának az ekkor megjelenő Justinianus-pestist tartják. Az utókor által a bizánci uralkodóról elnevezett járvány hatalmas pusztítást végzett. Egy korabeli történetíró, Prokopius szerint naponta mintegy 10 ezer ember vesztette életét, becslések szerint a főváros, Konstantinápoly lakosságának kb. 40%-a esett áldozatul. A császár maga is megfertőződött, ám túlélte a betegséget.

A pestis nem csak a birodalom fővárosát érintette. A kereskedő hajóknak és az azokon megbújó patkányoknak köszönhetően – melyek rengeteg pestishordozó bolhát szállítottak bundájukban –, a bizánci járvány végigvonult a Földközi-tenger partvidékén egészen Itáliáig és Galliáig. Végül a 6. század végén nyugaton, többek között Rómában is kitört a pestis, 590-ben az akkori pápa, II. Pelagius is a járványban vesztette életét.

Ez volt az első alkalom, hogy a pestis megjelent Európában. Jóval később – már a 21. században – kimutatták, hogy a bizánci járványt kiváltó baktérium, a Yersinia pestis megegyezik az úgynevezett „fekete halál” kórokozójával, amely a középkor folyamán végzett hatalmas pusztítást egész Európában.

I. Justinianus egy új, egységes, keresztény alapokon nyugvó dicső és fényes Római Birodalom megteremtésén fáradozott, ám a pusztító pestisjárvány keresztülhúzta a számításait. A nagy római újjászületés helyett így Bizánc hosszúra nyúlt hanyatlása következett, valamint a sötét középkor. A nagy bizánci uralkodó képmásával vert, eredeti, 4,5 gramm súlyú aranypénz igazi numizmatikai különlegesség és értékes kortörténeti dokumentum az első európai pestisjárvány idejéből. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes.