Az opera varázslatos világa

Az opera megosztó műfaj, két csoport létezik: van, aki nagyon szereti, és van, aki egyáltalán nem. Pedig élete során ez utóbbinak is érdemes lenne megnéznie egy operát, hogy megérezze ennek a különleges műfajnak a varázsát.

Az opera olasz eredetű szó és dalművet jelent. Egy olyan drámai színpadi műfajról van szó, amelyben a szereplők kizárólag énekelnek, vagyis beszédes, párbeszédes rész nem található benne. A szakemberek a 16. századból eredeztetik ezt az egyszólamú, hangszerkísérettel előadott műfajt, amely fokozatosan fejlődött végül olyan operává, amilyeneket ma is ismerünk.

A 17. században Firenzében hangszerekkel kísért énekbeszédként kezdődött az opera története. A század elején Velencében virágzott a műfaj, itt kezdett eltávolodni az énekes beszéd és az ária egymástól, ami végül a nápolyi operában vált el egymástól teljesen. A 18. századtól az olasz vígopera, illetve azok a művek, amelyekben a komoly mellett megjelentek a vidámabb jelenetek is, életképesebbnek bizonyultak. A 18–19. században más nemzetek operái is megjelentek, mint például a német, a francia, és természetesen a magyar opera.

Magyarországon az opera „karrierje” viszonylag későn és nehezen indult, csak a 18. századtól születtek efféle művek. Hazánkban 1884-ig nem is létezett operaszínház (valójában kőszínház is nagyon sokáig nem volt), ezért az első magyarországi operaelőadásokat többnyire főúri családok magánszínházaiban tartották. Az egyik leghíresebb és legjelentősebb az Esterházy család fertődi rezidenciáján működött színház, amely nemcsak külön zenekarral és operatársulattal, hanem Joseph Haydn személyében külön udvari zeneszerzővel is rendelkezett.

A magyar operaszerzők neveit mindenki ismeri. Elég, ha csak néhányat említünk meg közülük, mint például Erkel Ferenc (Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk Bán, Brankovics György, István király), Goldmark Károly (Sába királynője, Merlin), Bartók Béla (A kékszakállú herceg vára), Kodály Zoltán (Háry János, Székelyfonó), Ránki György (Pomádé király új ruhája) vagy Szokolay Sándor (Vérnász, Hamlet, Sámson).

Ezek közül többet megismerhettünk az iskolai ének-zene órákon, de érdemes belehallgatni felnőtt fejjel is bármelyikbe – akár otthon, vagy élőben megnézni egy színházi előadást. Akinek nincs erre módja, az ellátogathat az opera varázslatos világába ezzel az osztrák kiadású, 8 gramm színsúlyú, 986-os aranyból vert emlékpénzzel is, melynek révén értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes.