Az arany aranyérmeként nemzetközi fizetőeszköz, és a világ számos nemzeti bankjában van felhalmozva értékmegőrző szerepe miatt. A kereskedelemben pénzügyi biztosítékot jelentenek az aranyérmék és –rudak, -tömbök. Legnagyobb gazdasági jelentősége azonban az ékszerkészítésben van, ahol gyűrűk, nyakláncok, karkötők és egyéb ékszerek készítéséhez használják. A fogorvoslás szuvas fogak tömésénél alkalmazza, hiszen az arany nem korrodálódik. Az elektronikai ipar is gyakran emiatt alkalmazza. A rozsdamentesség biztosítása az oka annak, hogy a mikrochipek elektromos csatlakozásához arannyal bevont finom drótokat használnak, valamint a kapcsoló- és hálózati csatlakozókat aranylemezzel vonják be. Az élelmiszeriparban az ételek és italok arany színéhez járul hozzá az arany aranyfólia formájában valamint E 175 élelmiszerszínezékként.
Ötvözetek
Valamennyi fémnek vannak bizonyos tulajdonságai, amelyeket más fémek hozzáadásával lehet erősíteni vagy gyengíteni, tompítani. Az arany esetében a csekély keménység, a színváltozás, az olvadáspont változtatása, a sűrűség és a nyújthatóság valamint a költségek miatt a más fémekkel történő ötvözés előnyös.
Az arany ötvözési lehetőségeinek száma napjainkban már szinte át sem tekinthető. Az ékszeripar, az érmeverés és különösképpen a fogtechnika az utóbbi években speciális változatokat fejlesztett ki, amelyek az egyes országokban is eltérnek csekély mértékben. Az aranyötvözetek szinte valamennyi színváltozatát, függetlenül a finomságtól, a hozzáadott ezüsttel és/vagy rézzel érik el. Többféle aranyötvözet vált mára elfogadottá, követett mintává.
A fehérarany, a nikkellel és palládiummal nyert ötvözet a századforduló környékén vált ismertté és kedveltté. Akkoriban a drága platinát egy hasonló színű fémmel helyettesítették. A palládium-fehérarany főként aranyból, palládiumból és ezüstből áll és drágább, mint a nikkel-fehérarany, amely javarészt aranyból, nikkelből és rézből áll.
Európában a XVII-XVIII. században a legtisztább aranyból régi magyar pénzt vertek, a ma Szlovákiában található Körmöcbányán. A "jó körmöci", ahogyan a korabeli tíz- és húszkoronást nevezték, 989 ezrelék arany és 11 ezrelék ezüst ötvözetéből készült.
Kereslet és kínálat
Az aranyban bővelkedő országok csúcsán Dél-Afrika áll, őt követi Ausztrália és az USA. A legnagyobb lelőhely a Dél-Afrikai Köztársaságban található. Ez az ország a világ legjelentősebb nemesfém-kitermelője: az ércekben található aranykészlet 40%-a (45 000 tonna) és a platinacsoporthoz tartozó fémek több mint 90%-a (67.000 tonna) a dél-afrikai bányákból kerül majd elő. A világ éves szükséglete jelenleg mintegy 3600 tonna, növekvő tendenciával. Ezzel szemben az arany ténylegesen kitermelhető mennyisége napjainkban csak kb. 2700 tonna (2002-ben). A hiányzó aranymennyiséget a központi bankok állományának eladásával és újrahasznosítható anyagból lehet és kell kiegyenlíteni. 2002-ben az ipari aranyigény 3175 tonna volt, amelynek jelentős részéből – mintegy 2689 tonnából – ékszereket készítettek. További 252 tonnára volt szüksége az érmeverőknek, hogy érméket, aranyrudakat állítsanak elő.
Az arany iránti kereslet természetesen ingadozik, és főként gazdasági, politikai tényezőktől függ. Történelmileg igazolt a tény, hogy az aranyat mindig gazdaságilag felfelé törekvő nemzetek polgárai vásárolták, vásárolják.