Valódi-e az arany?

Az arany vizsgálata

Hamis-e vagy valódi? Hogyan tud erről egy laikus otthon is meggyőződni? Egyáltalán miről lehet felismerni az aranyat? Bemutatjuk a legelterjedtebb vizsgálati módszereket, és igyekszünk eloszlatni néhány közkeletű mítoszt is. 

Legyen szó utcán talált arany fülbevalóról vagy egy arab országban a bazársoron különösen olcsón kínált arany ékszerről, nem ördögtől való dolog kételkedni az arany eredetiségében. Befektetési aranyrudaknál és érméknél is fordulhatnak elő turpisságok.

Nyilván nem mindig jön szóba, hogy egyből laboratóriumi szakvéleményt kérjen az ember az arany eredetiségére vonatkozólag, bár ha mégis, akkor ajánljuk erre a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság laboratóriumát. De milyen lehetőségei vannak egy laikusnak? És milyen vizsgálati módszereket alkalmaznak a szakemberek? 

Vizsgálati módszerek házilag

Harapás teszt

Sokszor látni, amikor egy aranyérmet nyert sportoló a foga közé veszi az érmét vagy a western hős beleharap egy aranypénzbe, ellenőrizve annak valódiságát. Tény, hogy a tiszta arany puhább, mint a fogunk, így nyomot hagyhat benne a harapás, azonban ez igaz az ólomra is, melyet előszeretettel vonnak be arannyal. Viszont a rézzel ötvözött 14 vagy 18 karátos ékszer, de még a 22 karátos Krugerrand befektetési érme is olyan kemény, hogy abba bizony beletörhet a foga annak, aki erősen ráharap. Így hát ez nem a leghitelesebb ellenőrzési forma, és ezen kívül a fogunknak sem biztos, hogy jót teszünk vele.
Vélemény: Ez a módszer kicsit sem megbízható, sőt inkább csak mítosz.

Mágnesteszt: az arany mágneses?

Ehhez a teszthez egy igen erős mágnesre van szükség, egy hűtőmágnes nem alkalmas erre a célra. Mivel a tiszta arany enyhén diamágneses, ez azt jelenti, hogy ha a mágnest az aranyhoz közelítjük, akkor az az aranyat nem vonzza. Az eredményen még egy műanyag csomagolás sem torzít, ezért a fóliázott befektetési aranyrudak és a kapszulázott érmék is jól vizsgálhatóak ezzel a módszerrel. Főleg az arannyal azonos fajsúlyú volfrám kiszűrésére lehet jó módszer a mágnes. A teszt azonban csak színtiszta, 24 karátos arany esetén megbízható, az alacsonyabb karátszámú ötvözeteknél, például ékszereknél, amelyek egyéb fémeket is tartalmaznak, már nem lehet erre a módszerre hagyatkozni. Akár az is előfordulhat, hogy a mágnes nem vonzza az ékszert, ezért elsőre aranynak gondolnánk, csakhogy készülhetett az ékszer például sebészeti acélból is, ami szintúgy nem mágnesezhető. Továbbá a finomság pontos meghatározására (14 vagy 18 karát) a mágnes végképp nem alkalmas.
Vélemény: Egy erős mágnes lehet jó kiindulási alap, de csak színtiszta arany esetében megbízható az eredmény.

Vizuális vizsgálat

A szemrevételezéssel történő vizsgálat a legkézenfekvőbb módszer. Minden vizsgálat úgy kezdődik, hogy külsőleg megvizsgáljuk az adott tárgyat. Ékszereknél a fémjelet érdemes keresni, aranyrudak és érmék esetén pedig szintén vizsgáljuk a külső megjelenést, a külalakot, a csomagolást.
Vélemény: Laikusok számára nehézséget jelent a tapasztalat hiánya, illetve hogy nem ismert a vizsgált tárgy elvárható külső megjelenése. Vizuális vizsgálatot nyilván csak az tud megalapozottan elvégezni, aki tudja, hogy egyáltalán mit is kéne látnia, hogyan is néz ki az adott aranytárgy, amennyiben az eredeti. Természetesen lehet, sőt adott esetben kötelező összehasonlító képeket keresni az interneten, de ezekkel csak akkor lehet kezdeni bármit is, ha megbízható a forrás és jó a képminőség. Ugyanakkor ékszerek esetén a fémjelzés hiánya még nem jelenti azt, hogy az ékszer hamis. Sajnos az országban előforduló ékszerek jelentős hányada nincs fémjelezve.

Méréseket elvégezni gyerekjáték

A befektetési aranyak mérete, érmék esetén az átmérő és a vastagság, rudak esetén a hosszúság, a szélesség és a vastagság ismert adat, mint ahogy a vizsgálandó arany tömege is. A méretadatok publikusak, itt a honlapunkon is megtalálhatóak, illetve a leghitelesebb forrás mindig a gyártó honlapján közzétett adat. A vonalzó vagy még inkább egy tolómérő, valamint egy precíz ékszermérleg éppen ezért alapvetői kellékei a nemesfémvizsgálatnak. Nem véletlen, hogy nemesfémes cégek esetén jogszabályi előírás, hogy a vállalkozásnak hitelesített ékszermérleggel kell rendelkeznie.

Szakértői tipp: Jó szűrő lehet, ha rákérdez egy adott vállalkozásnál arra, hogy van-e hitelesített mérlege, továbbá meg tudják-e mutatni a hitelesítés dokumentumát. Ha nem tudnak ilyet mutatni, akkor félő, hogy ott más vonatkozásban is hadilábon állnak a törvénnyel, ezért a legjobb, ha máris sarkon fordul.
Probléma: Ha valamely gyártó változtat a gyártószerszámain, akkor ezzel együtt változhat a rudak mérete is. Így előfordulhat, hogy egy bizonyos aranyrúd típusból különböző méretek vannak egyszerre forgalomban.
Vélemény: Ezek a mérések egy laikus számára is könnyen elvégezhetőek, és a mért adatok az elvárt méretekkel könnyen könnyen összevethetők. A súly és hosszméretek kombinációja egy nagyon megbízható módszer különösen a tiszta arany esetében, mivel az arany fajsúlya egyedi. Csak a volfrám fajsúlya hasonló, a volfrám viszont a korábban említett mágnessel jól lebuktatható.

Fajsúly mérés

A legtöbb ember számára ismert a legenda, amely alapján Arkhimédész rájött a róla elnevezett törvényre. A történet szerint Szürakusza királya, Hérón új koronát készíttetett magának egy aranyművessel. Ehhez átadta neki a szükséges mennyiségű színaranyat, és hamarosan egy gyönyörű koronát kapott vissza. A király azonban bizalmatlan ember volt. Mivel tartott tőle, hogy az aranyműves az arany egy részét ellopta, és a hiányt ezüsttel pótolta, megkérte barátját Arkhimédészt, hogy találjon valamilyen módszert, amellyel egyértelműen bebizonyítható, hogy a korona tényleg színaranyból készült, és a királyt nem csapták-e be. Arkhimédész megoldotta a problémát, és bebizonyította, hogy bizony az aranyműves tényleg csalt. A nagy tudós a legenda szerint egy vizesdézsában hűsölve jött rá a megoldásra. Amikor kipattant az isteni szikra a fejéből, ő is kipattant a fürdőből és meztelenül rohant végig Szürakuszán, azt kiabálva, „heuréka, heuréka" („megtaláltam, megtaláltam”).

És hogy hogyan működik ez az áltanos iskolában fizika órán is bemutatott teszt? Íme a laikusok által is elvégezhető vizsgálat.
1. Szükségünk lesz egy félig teli pohár vízre és egy ékszermérlegre, amely század pontossággal mér, és a precíz mérés leolvasása érdekében digitális a kijelzője.
2. Mérjük le az arany tömegét a mérlegen, és jegyezzük fel, hogy hány grammot mutat a kijelző. Ez az érték legyen „A”.
3. Tegyük a pohár vizet a mérlegre, és nullázzuk le a kijelzőt.
4. Egy vékony cérnát kössünk az aranytárgyra és ezzel merítsük azt alá a pohár vízben, ügyelve arra, hogy ne érjen hozzá sehol a pohár falához.
5. A mérlegen kijelzett értéket ismét jegyezzük fel, ez legyen a „B”.
6. Osszuk el „A”-t „B”-vel (=A/B)és megkapjuk „C”-t, ez a vizsgált tárgy fajsúlya. A kapott érték az alábbi táblázattal összevethető.

Példák:
• Amennyiben „C” értéke nagyjából 19,3, akkor 99,99% tisztaságú arannyal, azaz színarannyal van dolgunk.
• Amennyiben „C” értéke nagyjából 13,0 – 13,6 közé esik, akkor 585-ös, azaz 14 karátos aranyról van szó.
• Amennyiben „C” értéke egyértelműen 10,8 alatt van, akkor nagy valószínűséggel nem aranyból van a vizsgált tárgy.
Bizonytalanná teheti a mérést a cérna túlzott vastagsága, vagy ha üreges, szabálytalan felületű a vizsgált tárgy. Ez utóbbi főleg ékszerek esetében egy probléma, ha légbuborékok tapadhatnak meg az egyenetlen felületen, a láncszemek közötti résekben stb. Aranyrudak és érmék esetében azonban a fajsúlymérés egy megbízható módszer.

Vélemény: Arkhimédész törvénye laikusok által is kiválóan alkalmazható az arany vizsgálatára, amennyiben tömör tárgyról és minél simább felületről van szó. Üreges és egyenetlen felületű tárgyak azonban a benne lévő légbuborékok miatt nem vizsgálhatóak megbízhatóan, továbbá az arannyal közel azonos fajsúlyú volfrám sem szűrhető ki ezzel a módszerrel. Ezen túl az is probléma, ha például egy aranyrudat ki kell venni a csomagolásából, mert a megbontott, sérült csomagolás értékcsökkentő tényező.

Hangteszt

Két aranytárgy egymáshoz koccintva jellegzetes csengő hangot ad. A nem nemesfémek ehhez képest sokkal tompábban "csengenek".
Vélemény: Ez a módszer azonban inkább csak vájtfülüeknek való, és sok tapasztalatot igényel a jellegzetes hang felismérése. Arról nem is beszélve, hogy az arany tisztaságának pontos megállapítására a hangteszt végképp nem alkalmas.

A szakemberek így vizsgálnak

Karcpróba

A nemesfémeket a savakkal szembeni különleges ellenálló képesség jellemzi. Az arany és a platina mutatja a legmakacsabb ellenállást, ezeket csak a „királyvíz”, sósav és salétromsav elegye oldja fel. A karcpróba ezen az elven működik, és pedig oly módon, hogy a vizsgálandó tárggyal egy próbakövön (sima felületű saválló, fekete kovapala) erőteljesen karcolunk, majd a karcmezőre különféle koncentrátumú, az egyes karátfinomságoknak megfelelő próbasavakat viszünk fel, és a reakciót figyeljük. Az alapján, hogy mely próbasav oldja illetve melyik nem oldja a karcmintát, állapítható meg, hogy milyen karátszámú arannyal van dolgunk.

Hátrány: Ez a módszer alapvetően a felszínen vizsgál. Mélységi vizsgálathoz el kell vágni a tárgyat, és a metszeti felületen kell a vizsgálatot végrehajtani, ami értelemszerűen egy roncsolásos vizsgálat.

Mágnesmérleg

Ez a módszer a színarany és a volfrám eltérő mágnesezhetőségén alapul. Az arany enyhén diamágneses, tehát taszítja a mágnest. A fémek többsége ezzel szemben paramágneses, azaz vonzza a mágnest. A mágnesmérleg erre az elvre épít, és valójában egy hagyományos mérleg tovább fejlesztése oly módon, hogy tartalmaz egy nagy erejű mágnest, azzal van nullára tárázva. Ha az aranyrudat vagy aranyérmét efölé az erős mágneses tér fölé helyezzük, akkor ez enyhén taszítani fogja a mágnest, ami ezáltal kissé nyomni fogja a mérleget, és ez így alacsony, pozitív értéket fog mutatni. A tipikusan előforduló befektetési arany termékekre jellemző egy adott mérési tartomány, ezzel vethető össze a vizsgált tárgyon mért érték. Ha szennyeződést vagy paramágneses zárványt (pl. volfrámot, vasat, rezet, nikkelt stb.) tartalmaz a termék, akkor a mágnest magához rántja a minta.
Hátrány: Ez a módszer inkább csak színaranynál alkalmazható, ötvözeteknél kevésbé megbízható.
Előny: Roncsolás mentes, gyors, többnyire egyértelmű eredményt mutató vizsgálat, amelyhez még a csomagolást sem kell megbontani. Ennélfogva befektetési aranyrudaknál és érméknél ez a legelterjedtebb vizsgálati módszer.

Ultrahangos vizsgálat

Az ultrahangos anyagvizsgálat a homogén anyagokban előforduló idegen anyagok kiszűrésére szolgál. A vizsgálat azon az elven alapul, hogy a mintadarabba bevezetett ultrahang a mintadarabban egyenletesen tovaterjed, de ha eltérő szerkezetű anyagrészhez ér, akkor az ultrahang egy része visszaverődik. Egy színarany rúdban például az ultrahang terjedési sebessége kb. 3200 m/sec, míg például a volfrámban – amely a közel azonos fajsúlya miatt az arany helyettesítésére szóba jöhetne – 5500-6000 m/sec a sebesség. Az ultrahang azonban csak a vizsgált anyag homegenitását tudja vizsgálni. Ha egy aranytömbben van egy idegen fém mag, akkor ezt a vizsgálat tökéletesen feltárja, azt azonban nem mutatja ki ilyen közvetlenül, hogy ha ötvözetként van jelen idegen fém a vizsgált anyagtestben. Természetesen az ötvözetre is fény derülhet, ha más sebességet mérünk, mint ami színarany esetén elvárható. De az ötvözet milyenségét, összetételét ebből még nem lehet megállapítani.
Hátrány: Ez a módszer inkább csak színaranynál alkalmazható, a benne rejlő idegen fémmag feltárására, ötvözeteknél kevésbé megbízható.
Előny: Az ultrahang nem csupán a felszínt vizsgálja, hanem áthatol teljes egészében a vizsgált tárgyon. Az anyagot magát nem roncsolja, ugyanakkor a fóliacsomagolást el kell távolítani, hogy ne torzítsa a mérési eredményeket, és ez értékcsökkentést jelenthet.

Elektromos vezetőképesség vizsgálata

Az elektromos vezetők azok az anyagok, melyek mozgó, elektromosan töltött részecskékkel rendelkeznek. Elektromos töltés hatására ezek a részecskék elkezdenek "mozogni", aminek következtében képes folyni az adott anyagban az áram. Az aranyat éppen azért használják az elektronikában, mert amellett, hogy nem korrodálódik, kiválóan vezeti az áramot, és ezért ideális a forrasztott áramkörök bizonyos darabjainál, vagy elektromos csatlakozóknál. Egy aranytárgy esetében az elektromos vezetőképesség mérése a tárgy áramvezető képességét vizsgálja. A műszeres mérés során a mintadarabot egy kontaktfelületre helyezzük, majd egy másik kontaktot magához a tárgyhoz érintünk, és egy enyhén savas elektrolitoldat segítségével zárjuk az áramkört, a műszer pedig méri az átfolyó áramot.
Hátrány: Vastagon aranyozott tárgyak nem vizsgálhatóak megbízhatóan, mert az elektromosság nem feltétlen folyik keresztmetszetében át a tárgyon, hanem csupán végigfut az aranyozott felületen a kontaktok között. Aki biztosra akar menni, az kénytelen mélyebben belereszelni a vizsgálandó tárgyba.
Előny: A megbízható méréshez az esetleges termékcsomagolást el kell távolítani, de maga a vizsgálat egyébiránt roncsolás mentes. A módszer alkalmas aranyötvözetek beazonosítására, ezért az ékszereknél használatos karátfinomságok egész jó közelítéssel megállapíthatóak.

Röntgenes vizsgálat (RFA)

A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) roncsolás-mentes atomfizikai anyagvizsgálati módszer. Rövid idő alatt el lehet vele végezni anyagminták minőségi analízisét. Azt, hogy egy ékszer vagy befektetési aranyrúd valóban aranyból van-e, és hogy pontosan mennyi aranyat és adott esetben milyen egyéb fémeket tartalmaz, néhány perc alatt, ezrelék pontossággal el lehet dönteni. Miután a módszer roncsolás mentes, semmilyen nyomot nem hagy a mintán és nem hoz létre maradandó változást a mérendő mintában sem.

Hátrány: A vizsgálat csak a felszínen történik, a röntgensugár nem hatol át az aranyon. Ezért ha tényleg biztosra akarunk menni, akkor a vizsgált tárgyat el kell vágni vagy legalábbis mélyen bele kell reszelni, hogy a metszeti felületet lehessen vizsgálni. Egy korszerű RFA készülék meglehetősen drága berendezés, a bekerülési költsége egy alsó-közép kategóriás autó árával vetekszik.
Előny: Megbízható, viszonylag gyors, könnyen kezelhető berendezés, ami nem csak az aranytartalmat, hanem minden más fémet is kimutat a vizsgálat eredményeként.

Tüzipróba

A tüzipróba egy laboratóriumokban alkalmazott vizsgálati technika a nemesfémtartalom tű pontos megállapítására. Ehhez a vizsgálandó aranytárgyból egy kis mintát vesznek, amelyet lemérnek, majd a mintát cserépedényben (az úgynevezett űzőkében) ólommal összeolvasztják, ahol a magas hőmérsékleten az ötvöződött ólom oxidálódik, az űzőke falába szívódik, illetve elpárolog. Egy idő után csak nemesfémek maradnak vissza az edényben, szemcse alakjában. A szemcséket fokozatos hűtés után salértomsavban szinítik, míg végül kizárólag arany marad csak vissza. Ezt lemérik, és így az eredeti minta tömegéhez viszonyítva már kiszámítható annak aranytartalma, azaz a vizsgált aranytárgy pontos finomsága. A vizsgálat akkor hiteles, ha a vizsgálatot kétszer is elvégzik és az eredmény mindkét esetben azonos.
Hátrány: Bonyolult, időigényes, és komoly laboratóriumi infrastruktúrát igénylő módszer.
Előny: Ez a legmegbízhatóbb és leprecízebb anyagvizsgálati módszer, amivel laboratóriumokban is dolgoznak.