A „nulladik világháború”

A 19. század közepére Oroszország megerősítette európai hatalmi pozícióit, és elérkezettnek látta az időt, hogy kiterjessze uralmát a meggyengült, belső problémák által sújtott Török Birodalom fennhatósága alatt álló területekre, mindenekelőtt a Boszporuszra és a Dardanellákra; a két tengerszoros birtokában az orosz hadihajók akadálytalanul juthattak volna ki a Fekete-tengerről a Földközi-tengerre. Az 1853 és 1856 között megvívott konfliktus – bár számos hadszíntéren zajlottak összecsapások – krími háború néven került be a történelembe.

Az oroszok és a törökök küzdelmébe 1854-ben léptek be további szereplők. Ennek közvetlen előzményeként 1853 novemberében a cári flotta megsemmisítő vereséget mért a szultán földközi-tengeri hajóhadára. A helyzet az európai erőegyensúly felborulásával fenyegetett, ami ütközött a kontinens több nagyhatalmának érdekével, így Nagy-Britannia és Franciaország a hadba lépés mellett döntött. A szövetséges csapatok 1854. szeptember 14-én a Krímben szálltak partra, hogy elfoglalják a félsziget legnagyobb orosz flottabázisát, Szevasztopolt.

A szövetségesek azonban elmulasztották a gyors támadás lehetőségét, így az oroszoknak volt idejük megerősíteni az erődítmények védelmét. A szövetségesek késlekedése pedig ahhoz vezetett, hogy csapataik kénytelenek voltak áttelelni Szevasztopolnál. A fagy, az éhínség, a kolera- és tífuszjárvány következtében több százezren haltak meg, az erőd 349 napnyi ostrom után adta csak meg magát. A Krím ezzel gyakorlatilag az angol–francia erők kezére került, ám a folytatás mégis kérdésessé vált. A felek kénytelen kelletlen belátták, hogy a végtelen erőforrásokkal rendelkező Oroszország legyőzése lehetetlen, de a presztízsvereséget szenvedett oroszok is felismerték, hogy eredeti hadicéljaikat nem érhetik el.

A Krími háború számos újítást hozott a haditechnikában, a nehéztüzérségtől az utánpótlás vasúti szállításán át a lövészárkok jelentőségéig, de legalább ilyen fontos újdonság volt a modern háborús propaganda elterjedése és a közvélemény figyelme. A haditudósítók beszámolói révén a nyilvánosságnak sokkal nagyobb szerepe lett a háborús politika alakulásában, mint addig azt elképzelni lehetett. A front szörnyűségeiről küldött tudósítások, az ellátatlan sebesültek, a stratégiai hibák leleplezése valósággal sokkolták az újságolvasókat.

A Szevasztopol eleste után kialakult patthelyzetben III. Napóleon felvette a kapcsolatot a cári kormányzattal a háború befejezésével kapcsolatban. A francia császár szerette volna a konfliktust nyerő pozícióban lezárni, míg Oroszország a háborút a lehető legkedvezőbb feltételek mellett befejezni. A harcoknak az 1856. március végén rendezett párizsi békekonferencián vetettek véget, amely óriási diplomáciai győzelem volt III. Napóleon számára, aki joggal érezhette úgy, hogy a bécsi kongresszus óta háttérbe szorult Franciaországot ismét Európa legfontosabb szárazföldi hatalmává tette. Az ő portréjával készült ez az eredeti, közel 6,5 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert érme, melynek révén értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!