2026. 22. hét
Tálcán kínálták fel Hitlernek Csehszlovákiát

Miután a náci Németország 1938 tavaszán végrehajtotta az Anschlusst, Hitler következő célkitűzése Csehszlovákia megsemmisítése lett. A diktátor Ausztria bekebelezése után hamarosan Prága ellen is fellépett, arra hivatkozva, hogy a Szudéta-vidéken élő 3 milliós németségnek joga van az önrendelkezéshez. A csehszlovák állam már csak azért is ellenezte a Szudéták autonómiáját, mert a szóban forgó terület nyersanyagok szempontjából nélkülözhetetlen volt a csehszlovák ipar számára, nem is beszélve arról, hogy 1935 után ezen a területen épült ki éppen Hitler ellen a köztársaság védelmi rendszere.
A Führer 1938 őszén már fegyveres beavatkozással fenyegette Csehszlovákiát, miután pedig a britek és a franciák minden eszközzel igyekeztek elkerülni a háborút, Berlin elérte, hogy szeptember végén Münchenben konferenciát tartsanak a Szudéta-vidék ügyében. Az ezen elért egyezménnyel Hitler győzelmet aratott, hiszen a nagyhatalmak Prága megkérdezése nélkül Németországnak engedték át a követelt területeket.
Az 1938 őszén elszenvedett területi veszteségek Csehszlovákiában komoly válságot idéztek elő: a kudarc hatására az államfő, Edvard Beneš távozott az elnöki székből, mindeközben pedig a maradék köztársaság gazdasági és katonai szempontból is kiszolgáltatottá vált. Hitler nem is elégedett meg a Szudéta-vidék megszerzésével, hiszen már a Lengyelország elleni háborúra készült, és minél hamarabb meg akart szabadulni a maradék csehszlovák államtól is.
A náci diktátor az okkupáció pontos időpontját március 15-re tűzte ki, majd megindította az „átkaroló hadműveletet” Csehszlovákia ellen. Ilyen előzmények után rendelte magához Hitler az új csehszlovák államfőt, Emil Háchát, akivel március 15-én hajnalban közölte a maradék ország megszállását, valamint azzal fenyegette meg, hogy a Luftwaffe légitámadást hajt végre Prága ellen, ha csak le nem teszik a csehszlovákok fegyvert. A „tárgyalás” hangulatát jellemzi, hogy Hácha szívrohamot kapott Berlinben, Hitler pedig elérte célját, hiszen a másfél milliós csehszlovák hadsereg egy puskalövés nélkül adta meg magát.
A Führer másnap Prágába utazott, ahol kikiáltotta a Cseh–Morva Protektorátust. A protektorátus ettől kezdve nyersanyagával és munkaerejével a náci hadigépezetet szolgálta, Szlovákiában pedig egy nevében független bábállam jött létre, amelyből Hitler engedelmével még Magyarország is kicsíphetett magának egy darabot. A rövid életű csehszlovák állam megszűnésére emlékeztet ez az 1930-as évekből származó, eredeti, 3,5 gramm összsúlyú, 986-os aranyból vert dukát érme is, melynek révén különleges kortörténeti dokumentumot és értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

|
1 dukát, Csehszlovákia, 1923-1951 |
475 000 Ft |
A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!

