„Elfeledett” magyar győzelem az I. világháború balkáni frontján

Románia az első világháború kitörésekor politikailag két front közé szorult. Az erősödő orosz befolyás a központi hatalmak, Németország és a Monarchia felé terelték, ugyanakkor Erdély megszerzését csak a velük szemben álló antanttól remélhette. Így 1914 nyarán, a nagy háború kezdetekor a legjobb stratégiának a semlegesség és a kivárás tűnt. A semlegesség mellett szólt az is, hogy Románia trónján ekkor I. Károly ült, akit rokoni kötelék fűzött a német császárhoz, ezért vele szimpatizált, népe azonban hagyományosan inkább a franciákkal rokonszenvezett.

Az idős király azonban hamarosan meghalt. A trónon unokaöccse, I. Ferdinánd követte, aki már engedett a frankofón román közvéleménynek és a kormány nyomásának, illetve felesége Mária királynőnek, aki Viktória királynő unokájaként az angolok felé terelte őt. Idővel a háború kezdetekor választott halogató stratégia is meghozta a várt eredményt. A semleges Románia szerepe egyre inkább felértékelődött, Ferdinánd az esetleges hadba lépésért komoly árat kérhetett. A központi hatalmak Besszarábiát ígérték, az antant viszont Erdélyt és Bukovinát.

A román politikai vezetés igyekezett ügyesen sáfárkodni a kínálkozó lehetőséggel, hogy a legjobb pillanatban szálljanak be a háborúba. 1916 nyarán Bruszilov éppen tönkreverte a Monarchia 4. hadseregét a keleti fronton, Ausztria–Magyarország erőtartalékai a kimerülés határán voltak. Ezért a németek egyre inkább azzal voltak elfoglalva, hogy a dualista birodalmat benntartsák a háborúban, közben pedig a nyugati fronton zajlott még a verduni és a Somme-i csata is.

1916. augusztus 27-én Románia végre elérkezettnek érezte az időt: Hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, és csapatai betörtek Erdély területére. A támadás következtében fontos városok kerültek román kézre, székelyföldi magyarok tízezrei menekültek nyugatra. Ám a központi hatalmak rövidesen ellentámadásba mentek át. Alig két hónap alatt kiűzték Erdélyből a románokat, majd Bukarest felé vették az irányt. December 6-ára a román főváros a központi hatalmak kezére került, a bukaresti utcák macskakövén pedig magyar és német bakák meneteltek.

A világháború kezdetekor Románia a béke szigete volt. Erről I. Károly, a trónon közel 50 évig ülő, egyébiránt a német Hohenzollern-Sigmaringen-házból származó uralkodó gondoskodott. Ez ugyanaz a dinasztia, amely a porosz királyokat és 1871-től a német császárokat adta. Ezért a háború kitörésekor uralkodó Károly becsületbeli kérdésnek is tartotta, hogy ne forduljon szembe unokatestvérével, II. Vilmossal. Károly király eredeti, még a boldog békeidőket idéző, 6,5 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert aranypénze révén numizmatikai különlegességet és értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!