2026. 15. hét
Magyar katonák a távoli Dániában

A hideg éveleji napok összecsapásokról hoztak híreket a messzi Dániából 1864-ben. Az előző év késő őszén elhunyt a dán király, VII. Frigyes, akit IX. Keresztély (1863–1906) követett a trónon. Az uralkodóváltás elindítója volt a schleswig-holsteini válságnak. IX. Keresztély ugyanis úgy döntött, hogy a dán koronához csatolja a többségében németajkú Schleswig és Holstein tartományokat, amelyek addig Dániával perszonálunióban álltak ugyan, de önálló hercegségként és nem részeként Dániának.
Csakhogy Dánia elszámította magát, amikor abban reménykedett, hogy az 1862-ben porosz miniszterelnökké kinevezett Otto von Bismarckot lekötik a saját belpolitikai nehézségei. A dánok nem figyeltek Bismarck programbeszédére, melyben már a kezdetektől kifejtette, hogy „a kor nagy kérdéseit nem beszédekkel és többségi határozatokkal döntik el, hanem vassal és vérrel”. Poroszország és a vele szövetségben álló Ausztria ennek szellemében és a felháborodott német lakosság védelmében azonnal hadat is üzent Dániának.
A porosz erők mintegy 80 ezer katonával indultak meg a dán határ felé, míg az Osztrák Császárság, élén I. Ferenc Józseffel 27 ezer katonát indított útnak, köztük magyarországi kiegészítésű hadtesteket, három magyar gyalogezreden kívül a császári-királyi 9. huszárezredet. A magyar bakák vonattal érkeztek csehországi állomáshelyükről Hamburgba. Az idő rendkívül hideg volt, és bár az egész legénység el lett látva gyapjú alsóruhával és meleg kesztyűkkel, a rendkívüli hidegben ennek ellenére többen megfagytak.
A dán hadsereg a mintegy 30 kilométeres, kora középkori eredetű Dannevirke sáncrendszer mögé húzódva elszántan védekezett. Ez az erődrendszer évszázadok óta Dánia fő védelmi vonalának számított, amely mindig is a dél felől érkező germán támadások ellen volt hivatott védelmet szolgáltatni. A modern hadviselés azonban gyorsan megmutatta, hogy a régi erődítmények kora már lejárt. A porosz hadsereg korszerű tüzérsége szinte porrá zúzta a dán védelmi állásokat. A rohamozó porosz-osztrák csapatok több ponton is áttörték a védvonalat, és súlyos vereséget mértek a dánokra.
Az áldozatok száma ugyan nem érte el a későbbi európai háborúk szintjét, de így is jelentős volt. Több ezer katona esett el vagy sebesült meg, és sokan haltak meg betegségekben a zord körülmények miatt. A konfliktus Dánia gyors vereségével zárult, melynek az 1864-es bécsi béke értelmében le kellett mondania Schleswig és Holstein területeiről, amelyek ezután porosz ellenőrzés alá kerültek. A győztes porosz király eredeti, közel 8 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert pénze révén numizmatikai különlegességet és értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

|
20 márka, I. Vilmos, Poroszország, 1874-1888 |
432 000 Ft |
A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!

