Az arany latin neve „aurum”. Vegyjelét a két kezdőbetű adja : „Au”. A periódusos rendszerben, az első mellékcsoportban található 79. rendszám alatt. Az arany rendkívül ellenálló a vegyszerekkel szemben (savak, lúgok). Kizárólag klórral, cianidokkal, higannyal, szelénsavval, egyes huminsavakkal és királyvízzel (sósav és salétromsav keveréke) oldható. Az ezüst és a réz mellett az arany vezeti a legjobban a hőt és az elektromos áramot. Csekély keménysége (2,5-3 fokozat a 10 egységes Mohs-féle keménységi skálán) könnyű megmunkálást tesz lehetővé. Ötvözés segítségével az arany tulajdonságai megváltoztathatóak. Így lehet elérni a szín, a keménység, az olvadáspont (1064,43 °C), a sűrűség (19,32 g/cm³) és a nyújthatóság (131 N/mm2) megváltozását is.
Az arany különlegesen nagy nyújthatósággal rendelkezik. Ezt példázza, hogy 1/10.000 mm vékonyságú lappá, úgynevezett aranyfüstté kalapálható, hengerelhető, illetve egy uncia aranyat (31,1 g) szakadás nélkül 56 km hosszú szállá lehet nyújtani. Egy 1906-ban megjelent magyar nyelvű ásványtankönyv szerint "egyetlen körmöci aranypénz mennyiségével egy huszárt lovastól be lehetne aranyozni".
Az arany színe semmit nem mond a finomságáról, mivel ez különböző ötvözetek használatával befolyásolható. Így a „Krugerrand” aranypénz markáns vöröses színe (916,66 finomság = 22 karát) a magas rézaránnyal indokolható. Befektetési aranyrudak és érmék számára ma már 999,9 ezrelék finomságú aranyat használnak.
Mértékegység és finomság
Az arany súlyát nemzetközileg „Troy unciában” adják meg (1 Troy uncia = 31,1035 gramm), bár a „Troy” szót gyakran elhagyják és nem írják le. Korábban többféle uncia egység is volt használatban, melyek közül a Troy uncia maradt fenn napjainkig, ezért maradhat el előle az eredetjelző. A Troy uncia az arany 100 %-os tisztaságára vonatkozik. A szaknyelvben ezt nevezik tisztaságnak, vagy finomságnak. A finomság a tiszta nemesfém részarányát adja meg az össztömegben, ezredrészben számítva. Azaz a 999 ezrelék finomság azt jelenti, hogy 1000 egységnyi össztömegben 999 egységnyi a színarany, azaz a színsúly. A mai korszerű finomítási, „színítési” eljárásokkal 999,9 ezrelék – „négy kilences” – tisztaság is elérhető.
Korábban a hagyományos mértékegységnek számító karátban adták meg a tisztaságot, ami 24 fokozatot különböztetett meg, ami ma már nem elegendő a pontos finomság kifejezésére. A mai 1000 finomsági egységhez képest a 24 karát tehát úgy aránylik, hogy 1 karát 41,66 ezrelék finomságot fejez ki, több karát pedig ennek egész számú többszörösét. Például a legismertebb ékszer aranyak közül a 18 karát megegyezik 750 ezrelék finomsággal, a 22 karát pedig 916,66 ezrelékkel. Illetve fordítva, a sok érmében használt 900 ezrelékes arany 21,6 karátnak felel meg.
Az arany és az ezüst jellegzetes tulajdonságai
A két legfontosabb nemesfém egészen jellegzetes és egyedi tulajdonságokkal bír, amelyek ősidők óta alkalmassá tették őket arra, hogy pénzként, érték- és kincsképzőként, tartalékeszközként töltsenek be fontos szerepet.
- Igény szerint kisebb egységekre is könnyen osztható, darabolható.
- Igény szerint több kisebb egység összeadható, összeolvasztható.
- Kémiailag stabil, a világon mindenhol egyenletes minőségben fordul elő.
- Tartós, állaga több ezer éve múltán sem romlik, nem rozsdásodik, nem kopik.
- Fénye, színe vonzó, jellegzetes ragyogása a Napot idézi, éppen ezért a múltban isteni eredetűnek tartották.
- Kis helyen elfér, ezért könnyedén szállítható.
- A luxus megtestesítője, mióta világ a világ a gazdagság és a vagyon jelképe.
- Sokszor próbálták, ám minden kísérlet kudarcba fulladt: mesterségesen nem előállítható, nem sokszorozható.
- Előfordulása viszonylag ritka, kitermelése fáradtságos és költséges, ezért eleve belső értékkel bír.
- Magas az egységnyi értéke.
- A világ minden pontján ismert és elismert, a világon mindenhol egyformán értéket képvisel.
- Mivel általánosan elismert érték, ezért hitel fedezetekén elfogadott, kölcsönnel terhelhető.
A nemesfémek érintése kellemes, és szép ragyogásuk megörvendezteti a szemet. A szépség és a ritkaság kombinációja – mindenekelőtt az arany esetében – súlyos tragédiákhoz is vezetett. A harc és a mohóság, a mind több arany birtoklása utáni vágy emberéletek sokaságát oltotta ki. Az arany világbirodalmakat hozott létre, a hiánya pedig összeomlást eredményezett.