A szakemberek az arany kifejtésének / kibányászásának módjában megkülönböztetik az aranytartalmú ércet és a mosott aranyat. Az aranyércet minden esetben célirányosan keresik és a föld alatt, vagy külszíni fejtésben termelik ki. Ezt az utat a továbbiakban nagyon egyszerű és érthető módon írjuk le.
1. Mielőtt az arany kitermelését el lehetne kezdeni, lelőhelyeket kell keresni. Miután szeizmikus módszerek segítségével, illetve műholdfelvételek elemzésével „aranygyanús” területeket találtak, első lépésként a geológusok talajmintákat vesznek, és elemeznek.
2. Ha ezek az első próbák sokat ígérőnek mutatkoznak, megkezdődnek a kutató fúrások, hogy az egyes földrétegek, mélységek aranytartalmát felmérjék.
3. Amennyiben a legnagyobb aranytartalmú rétegek csak kevéssel a felszín alatt helyezkednek el, mint Ausztráliában, akkor a külszíni fejtés módszere kínálja magát. Ennek céljára robbantólyukakat fúrnak és robbantásokat végeznek.
4. Végül megtörténik a robbantás és így megnyílik a bánya (open Pit). Az érc elszállításának többé semmi sem áll útjába.
5. Ha az aranytartalmú rétegek mélyen helyezkednek el, mint Dél-Afrikában, mély aknákat ásnak a földbe, ami annyit tesz, hogy lemélyítik a korábbi kutatóaknát. Dél-Afrikában a három aranyat tartalmazó réteg 5000 méteres mélységig helyezkedik el.
6. A külszíni fejtésből vagy a bányából kitermelt aranyércet hatalmas teherautókkal szállítják tovább a vegyi előkezeléshez.
7. A következő lépésben a kőzetet nagy gyűjtőmedencékbe töltik egy cianid-tartalmú oldattal együtt, ami az aranytartalmat megköti.
8. Végezetül a megpuhított kőzetet nagy dobokban fémgolyókkal őrlik szét. Ezekből a dobokból több helyezkedik el egymás mögött, egyre csökkenő méretű golyókkal, ezáltal az utolsó dobot egészen finom aranyiszap hagyja el.
9. Ezt az aranytartalmú iszapot a továbbiakban aktív szénnel töltött kádak során vezetik át, amelyeken megtapad az arany.
10. Ahhoz, hogy az aktív szén és az arany keverékét egymástól elválasszák, egy szűrőrendszerben forró marólúgot adnak hozzá, amely megköti az aranyat, és a szenet pedig leválasztja.
11. Ezek után már egyszerű az aranyat elektrolízis segítségével a lúgból eltávolítani.
12. Végezetül a bányatársaság kb. 31 kg súlyú öntecset nyer, ami még nem tisztán aranyból áll, hanem kb. 9% ezüstöt és 3% egyéb ásványt is tartalmaz.
13. Finomítók, veszik át az arany végső előkészítését, amely során klór befúvatásával az egyéb ásványokat leválasztják.
14. A folyamat legvégén 999 ezrelék tisztaságú (24 karátos) színarany rudak keletkeznek, amelyek a kereskedelembe vagy további feldolgozásra (ékszergyártás, érmeverés, ipar) kerülnek,
illetve a jegybankok pincéibe vándorolnak.
Az arany feltárásának fent leírt eljárási módjait könnyűszerrel meg lehet változtatni. Például előfordul, hogy a dobokban megőrölt kőzetet csak később keverik cianid oldattal és így az aktív szén megtakarítható. Az is lehetséges, hogy ezt az oldatot ezután különböző szűrőkön vezetik át (forgó szűrő, tisztító szűrő, szárító torony, kicsapató szűrő), és a fennmaradó aranyat egyenesen az olvasztókohóba vezetik.