Az aranyár szezonalitása

Az évszakok körforgása

Sokakat foglalkoztat, hogy van-e szezonális minta az aranyár alakulásában. Kimutatható-e például egy minta, miszerint hétfőn többnyire olcsóbb, pénteken meg esetleg drágább az uncia, vagy éppen fordítva? A kérdés jogos, és ha nem is heti, de éves grafikonon már kimutatható egy szezonális minta.

Amiről itt olvashat:

» Az aranypiac kínálati oldala

» Az éves kereslet alakulása

» A szezonalitás kiaknázása a gyakorlatban

Az aranypiac kínálati oldala

Az arany kínálati oldala két fő tényezőből áll. A piacra kerülő nemesfém két harmadát bányacégek hozzák fel a föld mélyéről. A maradék egy harmad rész az újrahasznosított arany, vagyis az aranyat tartalmazó tárgyak (természetesen főként ékszerek, de akár műszaki cikkek alkatrészei is) újra feldolgozása, amit a köznyelvben „törtaranynak” szokás nevezni.

A bányacégek kitermelése, azaz a kínálati oldal nagy része éven belül kiegyenlített, nem nagyon ingadozik. Legyen szó télről vagy nyárról, a munkagépek az év minden napján nagyjából azonos mennyiségben termelnek aranyat. Az újrahasznosított arany mennyisége ehhez képest már rugalmasabban alakul. Ha csökken az aranyár, akkor kevesebb törtarany kerül a piacra, ha magas az ár, akkor növekszik ez a kínálat, de szezonális mintázatot e tekintetben sem lehet felfedezni.

Az éves kereslet alakulása

Míg tehát a kínálatban éven belül nem lehet ismétlődő rendszert, nem lehet tipikus mintázatot kimutatni, nem mondható el ugyanez a keresletről. A legnagyobb kereslet a kínai holdújévhez köthető február környékén, majd az indiai esküvői szezon beindulásához szeptemberben, továbbá a karácsonyhoz decemberben. A nyár ezekhez képeset viszonylagos holtszezon legalábbis az ékszerpiacon, és ez kimutatható a hosszú idősorokon, az aranyár csökkenésében vagy emelkedésében megmutatkozó mintázatokon.

Eseti aranyvásárlást vagy eladást mégsem lehet erre a csak hosszútávú átlagokban megnyilvánuló szezonalitásra alapozni. És pedig azért nem, mert számos, előre nem kalkulálható tényező befolyásolhatja még az árak alakulását. A koronavírus járvány például 2020 év elején robbant be Kínában, és ez lebénította a holdújév eredményeként februárban várt ékszerpiaci keresletet. Ugyanígy megfigyelhető, hogy Indiában a bőséges monszuneső elmaradása feje tetejére állíthatja az ékszervásárlási szokásokat. Ha aszályosabb az idő, akkor kevesebb a termés, emiatt kisebb jövedelem jut az agráriumban foglalkoztatottaknak, és olyankor szerényebb a költés esküvői ékszerekre.

A pénzügyi, gazdasági, politikai válságok nem ismernek szezonalitást, ugyanakkor jelentősen kihatnak az arany iránti befektetői keresletre, és ezáltal az aranyár alakulására. És végezetül már önmagában a szezonális mintázat is arra ösztönzi a vevőket illetve eladókat, hogy a vélt mélypontra időzítsék vásárlásukat illetve a csúcspontra az eladást, amivel persze pont ellentétes irányba befolyásolják a keresletet-kínálatot, így ez a szezonális hullámzás kisimulásának irányába hathat.

A szezonalitás kiaknázása a gyakorlatban

Hogy lehet mégis kihasználni a szezonalitást, ami hosszabb időtávon statisztikailag csak kimutatható? Ha valaki évről évre mindig a nyári hónapokra időzíti a vásárlást, akkor sok év átlagában jó eséllyel olcsóbban vásárol, mint aki ugyanazon az időtávon mindig a februárt választotta aranyvásárlásra. Olyan ez, mint a tűzifa. Azt is érdemesebb inkább nyáron vásárolni, és nem a fűtési szezon kezdetén. Persze nincs garancia rá, hogy minden évben nyáron lesz a legolcsóbb az arany, mindig történhetnek irracionális árfolyamkilengések, de sok év átlagában ez lehet egy nyerő stratégia. Eladásokat meg pont fordítva lehet érdemes időzíteni, évről évre február környékén.