Hírarchívum - 2013

Megszavazták: újraindul Amerika

2013-10-17 06:15:00

ATVBarack Obama amerikai elnök csütörtök hajnalban aláírta azt a törvényt, amely az adósságplafon megemelésével elhárítja az államcsőd kialakulásának veszélyét és feloldja a szövetségi kormány részleges bénultságát.


Ezt helyi idő szerint kevéssel hajnali fél egy előtt közölte a Fehér Ház. A kongresszus két háza szerda éjjel, az utolsó órákban hagyta jóvá a kompromisszumos megállapodást; az amerikai pénzügyminisztérium szerint a technikai csőd kockázata fenyegetett volna, ha csütörtökig nem hozzák tető alá a megállapodást a 16,7 ezer milliárd dolláros adósságlimit módosításáról.

A szenátusban kidolgozott alku értelmében az adósságplafont megemelik a február 7-ig tartó időszakra, az ideiglenes költségvetés pedig január 15-ig fedezi majd a szövetségi kormányzat kiadásait.

A törvény elnöki szentesítése nyomán csütörtök reggel, 16 napig tartó leállás után újból beindul majd a részlegesen megbénult amerikai kormányzat: több százezer közalkalmazott térhet vissza kényszerszabadságáról, és több, részben vagy teljesen leállított szövetségi intézményben újraindulhat a munka.

Újraindulás

Az elnök a szenátus megerősítő szavazását követően, de még a képviselőházi voksolás előtt kijelentette: "azonnal megkezdjük a kormányzat újraindítását". Obama méltatta a két párt szenátusi vezetői által megkötött kompromisszumos megállapodást, amely elhárította az államcsőd veszélyét. Az elnök hangoztatta, hogy kész bárkivel tárgyalni a gazdaság fellendítéséről és a munkahelyteremtésről, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a pártok még idén meg tudnak állapodni egy ésszerű és igazságos költségvetésben. Barack Obama szerint az Egyesült Államok véget kellene vessen annak a gyakorlatnak, hogy válságról válságra bukdácsol, és az olyan fontos ügyekre kellene összpontosítania, mint a bevándorlási rendszer reformja, az agrártörvény elfogadása és az ország pénzügyi rendszerének átalakítása.

A megállapodás értelmében a törvényhozás két háza költségvetési egyeztetést kezd azzal a céllal, hogy december 13-ig hosszú távú kétpárti megállapodást dolgozzon ki a kiadások csökkentéséről és az adópolitikáról. A szenátus és a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke már csütörtök reggel megkezdi az eszmecserét.

Jelentős siker a Fehér Ház szempontjából, hogy az egészségügyi reformtörvényen nem hajtanak végre komolyabb változtatást, valamint hogy a felek végül nem fosztották meg a pénzügyminisztériumot attól a jogától, hogy a jövőben is rendkívüli intézkedések segítségével próbálja meg elkerülni az államcsődöt.

Elsöprő többség

A krízis megoldását célzó törvénytervezetet a szenátus elsöprő, 81:18 arányban szavazta meg. A képviselőházban a szavazatok aránya 285:144 volt, ami azt jelenti, hogy John Boehner, az alsóház elnöke, aki a kompromisszum támogatására bátorította párttársait, nem kapta meg a saját képviselőcsoportja többségének támogatását. Így a jogszabály-tervezetet csak a demokrata frakció gyakorlatilag egyöntetű támogatásával sikerült elfogadtatnia. A republikánusok közül mindössze 87-en szavaztak igennel.

Boehner ezzel megszegte a képviselőházi republikánusok íratlan, úgynevezett Hastert-szabályát, amelynek értelmében az elnök nem terjeszthet szavazásra olyan tervezetet, amely mellett a saját frakciójában nem áll ki a többség. (Denny Hastert az évtized elején maga is házelnök volt.)

A közvélemény-kutatási eredmények szerint a konfrontáció jelentős népszerűségvesztéssel járt a Republikánus Párt számára. A válság az új pénzügyi év elején, október 1-jén kezdődött amiatt, hogy a két kongresszusi párt nem tudott megegyezni egy átmeneti költségvetésről sem.

Ennek oka, hogy a republikánusok ultrakonzervatív szárnya a büdzsé megszavazását az egészségügyi reform forrásainak megvonásától tette függővé. A krízist tovább mélyítette, hogy a képviselőházi republikánusok a kiadások jelentős csökkentéséhez akarták kötni az adósságlimit módosítását.

Nem vert le mindenkit a víz

Az elmúlt hetekben már-már apokaliptikus előrejelzéseket is olvashattunk, hogy mi lesz akkor, ha az Egyesült Államok képtelen lesz megemelni adósságplafonját és fizetésképtelenné válik. A Capital Economics közgazdászai azonban úgy vélekedtek, hogy egy rövid távú fizetésképtelenség nem okoz krízist.

„Az Egyesült Államok már csak néhány napra van attól, hogy világméretű gazdasági katasztrófát okozzon” – figyelmeztetett Jim Jong Kim, a Világbank elnöke pár napja. „Öt nap választ el bennünket egy nagyon veszélyes pillanattól” – fogalmazott, majd felszólította az érintett feleket, hogy sürgősen oldják meg az amerikai költségvetés körül kialakult patthelyzetet. Christine Lagarde, az IMF főigazgatója is borúsan látta a világgazdasági helyzetet, ha történt volna megállapodás. A fizetésképtelenség „súlyos károkat okozhat az amerikai és a globális gazdaságnak” – vélekedett korábban Lagarde.

A londoni Capital Economics elemzői úgy vélekedtek, hogy az amerikai fizetésképtelenséggel foglalkozó spekulációk nagyon eltúlozták a valós helyzetet. „A következmények korlátozottak lesznek, és sokkal kevésbé súlyosak, mint amelyek a Lehman Brothers bedőlését követték” – jósolták arra az esetre, ha a fizetésképtelenség bekövetkezik. Ugyanis – ahogy írják – az amerikai fizetésképtelenség nem jelentené azt, hogy az Egyesült Államok kormánya képtelen fizetni. „A lényeges különbség az, hogy az amerikai kormány továbbra is működni fog, adóival és a szuverén államok fogyasztói erejével”.

„Ahogy a politikusok megállapodnak, kétségtelen, hogy az Egyesült Államok vissza tud térni adósságrendezésének eddigi formájához. Ráadásul a Lehmans váratlan csődjével szemben a nemzetközi törvényhozóknak és piaci szereplőknek van ideje felkészülni az amerikai fizetésképtelenségre” – vont párhuzamot a londoni elemzőcég a két krízis között. Hozzátették ugyanakkor, hogy az amerikai állampapírok kamatai biztosan emelkednének egy ilyen esetben, de, mint írják, ez nem feltétlenül lenne káros hatással a globális gazdaságra. Leginkább Kína és Japán izgulhatna, ők ugyanis közel 2,4 trillió dollárt fektettek be amerikai állampapírokba. Andrew Kenningham, a Capital Economics londoni elemzője azonban úgy értékelt, hogy még ez a két mamutbefektető sem nagyon érezné meg a hatást, mert ha ilyen krízis következne be, a végén az Egyesült Államok feltehetően visszafizetné a teljes hitelállományt.

forrás: atv.hu







Aktuális aranypiaci elemzések »      Hangarchívum »      Videó archívum »

Aranypiac hírlevél

Adja meg e-mail címét, és máris minden fontos hír az aranyról házhoz jön!

Név:
E-mail: