Egy gyors háború és egy új szereplő a világpolitika színpadán

Spanyolország a 19. századig egy, a mai Kaliforniától a Tűzföldig húzódó gyarmatbirodalmat tartott a kezében, ám az újkor során, a helyi nemzeti mozgalmakkal és a terjeszkedő Egyesült Államokkal szemben, szinte valamennyi területét elveszítette. A ritka kivételek közé tartozott Kuba szigete, ahol a függetlenségi mozgalmaknak nem sikerült lerázni magukról a spanyol uralmat. Az 1890-es években azonban, amikor a kubai nép ismét fegyverrel akarta elnyerni az önrendelkezés jogát, küzdelme már felkeltette a szomszédos USA figyelmét is.

A washingtoni diplomáciát kezdetben a spanyol kegyetlenkedésekről szóló hírek késztették beavatkozásra. Az Egyesült Államok 1898 januárjában úgy határozott, hogy állampolgárai védelmére Havanna kikötőjébe küldi az USS Maine hadihajót, amely – máig ismeretlen okból – egy hónappal később felrobbant. A 260 áldozatot követelő tragédiát az amerikai közvélemény egyértelműen a spanyolok számlájára írta, így McKinley elnök számos ultimátum és nyilatkozat után április 23-án hadat üzent Spanyolországnak.

A háború első ütközetét május 1-jén, Kubától távol, a Fülöp-szigetek mellett vívták, ahol egyetlen hajó, az USS Olympia néhány óra alatt megsemmisítette a teljes csendes-óceáni spanyol flottát. Az egyenlőtlen küzdelemben az amerikaiak mindössze egyetlen embert vesztettek, és ő is szívrohamban hunyt el. Hamarosan az USS Charleston elfoglalta Guamot is, így a csendes-óceáni spanyol gyarmatok napokon belül elvesztek.

A harcok következő színtere Kuba lett, ahol a spanyolok mindössze 1270 embert tudtak mozgósítani, miközben az Egyesült Államok 15 000 fős lovasságot – részben vadnyugati cowboyokat – dobott át a szigetországba. Az amerikai erők egyik parancsnoka egyébként a későbbi elnök, Theodore Roosevelt volt. Az amerikaiak a Guantanamói-öbölben szálltak partra, és a San Juan-hegynél, majd Santiago mellett is győzni tudtak, július 17-éig pedig uralmuk alá hajtották az egész szigetet. Ekkor a spanyolok belátták, hogy nincs értelme folytatni a háborút, és elfogadták McKinley elnök fegyverszüneti ajánlatát.

A harcoló felek 1898. december 10-én, Párizsban kötöttek békét, amiben teljes mértékben az amerikaiak akarata érvényesült: Spanyolország lemondott valamennyi fent említett gyarmatáról, azokat az Egyesült Államok vette védnöksége alá. Ezzel az Egyesült Államok kilépett a világpolitika színpadára, és megkezdődött az amerikai imperializmus korszaka. A letűnt spanyol gyarmatbirodalom ura, a gyermek XIII. Alfonz portréja látható ezen a közel 6,5 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert eredeti érmén, melynek révén értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!