Az osztrák vereség, amely a kiegyezéshez vezetett

Németország a 19. század második feléig a mondás szerint csak földrajzi fogalom volt, területén háromszáznál is több államalakulat osztozott. Az 1848-as forradalmat követően nyilvánvalóvá vált, hogy az egység vagy a Habsburgok, vagy a katonai nagyhatalom Poroszország vezetésével valósul majd meg. A Habsburgok azonban képtelenek voltak eldönteni, hogy Németország vagy soknemzetiségű birodalmuk a fontosabb-e számukra. Ezzel szemben a porosz miniszterelnök, Otto von Bismarck programbeszédben jelentette ki: Európa nagy kérdéseit nem beszédekkel és többségi határozatokkal, hanem vérrel és vassal döntik el.

Poroszország előbb létrehozta Európa legerősebb hadseregét, majd Bismarck már katonai ereje tudatában egy össznémet nemzetgyűlés egybehívását javasolta. Ezt azonban az osztrákok elutasították. Bismarck erre azt indítványozta a német kormányoknak, hogy akkor a Habsburg Birodalom nélkül szervezzék meg a Német Szövetséget. Miután az osztrákok ezt a megoldást sem fogadták el, a két ország között 1866. június 14-én beállt a hadiállapot. Tizenkét német állam – köztük Szászország, Hannover és Württemberg – Ausztria mellé állt, a poroszok oldalán harcolt a 17 észak- és középnémet állam.

A háború sorsát a csehországi Königgrätz mellett vívott csata döntötte el július 3-án. A soproni születésű Benedek Lajos táborszernagy vezetése alatt álló, 215 ezres osztrák sereggel szemben kezdetben 130 ezer porosz katona sorakozott fel. Az osztrákok eleinte sikerrel verték vissza a porosz rohamokat, majd fölénybe is kerültek, de Benedek elmulasztotta a pillanatot, amikor áttörhette volna a porosz centrumot. Nem sokkal később megérkezett a porosz koronaherceg, a későbbi III. Frigyes császár vezényelte, 93 ezer fős 2. porosz hadsereg, amely az osztrák jobbszárny oldalába került. Miután a poroszok lovasrohammal elhallgattatták az osztrák tüzérséget, majd a balszárny összeomlott, eldőlt a csata és ezzel a német egység sorsa.

A csata után a poroszok tovább nyomultak előre, s néhány kisebb összecsapás után az osztrákok letették a fegyvert. Az augusztus 23-án megkötött prágai béke 20 millió tallér háborús jóvátétel fizetésére kötelezte az Osztrák-Magyar Monarchiát, és egyúttal létrejött az Északnémet Szövetség, az 1871-ben kikiáltott Német Császárság magja. A csatavesztés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bécsi udvar felvegye a tárgyalásokat a magyar politika vezéralakjaival, s a következő évben megszülessen az osztrák-magyar kiegyezés.

A königgrätzi ütközetben a poroszok 9 ezer, az osztrákok 31 ezer katonát veszítettek. A történelem első modern fegyverekkel vívott csatájában a poroszok elsősorban a nagy hatótávolságú, hátultöltős, ismétlő puskáiknak köszönhették győzelmüket, s ők használták ki először az utánpótlás vasúti szállításának valamennyi előnyét. A csatát eldöntő III. Frigyes, későbbi német császár képmása látható ezen az eredeti, közel 8 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert érmén, melynek révén numizmatikai különlegességet és értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!