Felesége szeme láttára robbantották fel

Az Orosz Birodalom válságjelenségei II. Miklós cár trónra lépése óta folyamatosan sűrűsödtek, mígnem 1904-ben a válság addig ismeretlen vonásokat öltött. A cári kormányzat az év elején egy népszerűtlen és rövid idő alatt vereséget hozó háborúba kezdett Japánnal. Az országot pénzügyi csőd fenyegette, miközben az egész társadalom egyidejű lázadásával is szembe kellett néznie. A társadalmi lojalitás gyengülése már az 1890-es években elkezdődött, a megszégyenítő katonai vereség pedig csak felszínre hozta a mélyben lappangó feszültségeket.

Ez idő tájt a cár nagybátyja, Szergej Alekszandrovics Romanov nagyherceg volt Moszkva keménykezű katonai kormányzója. A rendkívül népszerűtlen kormányzó a Hodinka-mezei tragédiával vonta először magára a nép haragját. A város határában található Hodinka-mezőre a cár koronázásakor hirdettek népünnepélyt ökörsütéssel és ingyen sörrel, de a hatóságok alaposan alábecsülték a várható tömeget. A kialakult fejetlenségben ezernégyszáz embert tapostak halálra. Mire a rend fenntartására kivezényelt néhány századnyi kozák úrrá lett a helyzeten, a csatatérre emlékeztető mezőt holttestek borították.

Az 1904-es éve eseményei már csak az utolsó csepp volt a pohárban. Az elégedetlenség 1905 elején egy elementáris erejű tömegmozgalomba torkollott. Szergej Alekszandrovics szinte naponta kapott halálos fenyegetéseket, de ő ügyet sem vetve ezekre, minden nap kíséret nélkül kelt át a városon. 1905. február 17. délutánján a nagyherceg egymaga, szárnysegédje nélkül utazott hintójában, amikor a Nyikolszkij kapu előtt egy Ivan Platonovics Kaljajev nevű szocialista terrorista újságpapírba csomagolt bombát dobott a járműjére. A robbanás a testét szétszaggatva azonnal végzett a kormányzóval.

A hatalmas detonáció a lakhelyéül szolgáló Nyikolaj-palotáig hallatszott. A robajt felesége, Jelizaveta Fjodorovna nagyhercegné is hallotta, aki azonnal a helyszínre sietett, de már csak férje maradványainak összegyűjtésében segédkezhetett. Jelizaveta Fjodorovna élete végéig gyászolta férjét. Pár évvel Szergej Alekszandrovics halála után kolostort alapított, és felvette az apácafátylat. Élete hátralevő részét a moszkvai szegényeknek szentelte, mígnem 1918-ban a bolsevikok több más családtag társaságában őt is kivégezték.

Kaljajev hivatásos forradalmárnak tekintette magát, és vallotta, hogy céljai megvalósításának egyetlen módja a politikai terror. A merényletet követően még a helyszínen elfogták és két hónappal később felakasztották. Ez az eredeti, több mint 4 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert érme volt az akkori cári Oroszország emblematikus aranypénze, amely numizmatikai különlegesség és értékes nemesfém is egyben. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!