Aranyláz tombol Kínában

Aranyláz tombol Kínában

2010. 11. 11. 06:15

A jegybank már jelezte, hogy hamarosan felszabadíthatja a sárga fém külkereskedelmét

A világ devizapiacain jelen lévő turbulenciák miatt óriási port kavart a Világbank elnökének, Robert Zoellick-nek a kijelentése, amely szerint új nemzetközi pénzügyi rendszerre van szükség, ahol az arany is újra szerephez jutna. Az elnök úgy véli, a nemesfém referenciapont lehet az inflációs várakozások és a várható valutaárfolyamok számára.

Zoellick hétfőn, a Financial Timesban megjelent nyilatkozatát a világsajtó persze rögtön úgy kapta fel, mintha a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer előtti világhoz, azaz az aranystandardhoz szeretne visszatérni.

Az arany ára a héten elérte az unciánkénti 1400 dolláros csúcsot. Ez az elnök szerint azt jelenti, hogy olyan pénzügyi rendszer következik, amelyben a dollár már csak egyike lesz a meghatározó elemeknek. Azt viszont Zoellick később cáfolta, hogy a második világháború előtti világot sírná vissza. Mindössze azt akarta mondani, hogy egyre többen menekítik aranyba a pénzüket, mert a kínai jüanon kívül minden más valuta ingatag, a jüan pedig nem konvertibilis.

Szavai azért is érdekesek, mert már a kínaiak sem készpénzben tartják vagyonukat, hanem csillapíthatatlannak tűnő éhséget mutatnak az arany iránt. A kínai nemzeti bank még augusztusban közölte, hogy rövidesen felszabadítja az arany külkereskedelmét. Ez – hiába a távol-keleti állam a világ legnagyobb aranytermelője – nyilvánvalóan azt fogja jelenteni, hogy a kínaiak képletesen szólva a világ összes aranyát felvásárolják, tovább emelve ezzel a nemesfém árát – írja a Reuters. A gazdagodó kínai középosztály ékszert vásárol, a befektetők pedig tartanak az alulértékelt nemzeti valuta inflálódásától. A Reuters által megkérdezett szakemberek szerint az ország becsült éves „aranyfogyasztása” az idén ötszáz tonna körül mozog (Magyarország aranytartaléka 3,1 tonna), ez jövőre akár hatszázra is felmehet. Így pedig Kína néhány év alatt világelső lehetne, megelőzve az aranyőrültek országát, Indiát.

Sok tanácsadó azt javasolja Pekingnek, hogy növelje aranytartalékát a jelenleg 2,6 ezer milliárd dolláros valutatartaléka kárára. Ha az aranyliberalizáció bekövetkezik, az ázsiai ország könnyebben halmozhat fel tartalékot a nemesfémből. A kínai aranybányák az idén már csúcsra jártak, termelésük 8,85 százalékkal nőtt, becslések szerint elérte a 270 tonnát. Belátható, hogy a fogyasztás fennmaradó részét, mintegy 300-350 tonnát külföldről kívánják megvásárolni.

A növekvő keresletet elsősorban a befektetések generálják. 2010-ben a befektetési célú aranyvásárlás a becslések szerint 44 százalékkal, 150 tonnára nő, miközben az ékszervásárlásban az „aranyfogyasztás” csak 2,5 százalékkal emelkedik, mintegy 360 tonnára.

Eközben Indiában a tavalyi gyenge monszunesők miatt a legnagyobb aranyvásárló réteg, a parasztok kilátásai romlottak. Emiatt és a magas világpiaci árak következtében az indiai aranyimport a harmadával csökkent. Az idén viszont kiadós esők voltak, így az ottani aranyvásárlások elérhetik a 800 tonnát is.

Forrás: Világgazdaság