Hírarchívum



2010

Előző tartalom betöltése

20 tonna aranyat dobott piacra az IMF

20 tonna aranyat dobott piacra az IMF

2010. december 1. szerda 08:34:59

www.aranypiac.huA Nemzetközi Valutaalap (IMF) 19,5 tonna (628 ezer uncia) aranyat értékesített októberben - közölte a pénzügyi szervezet kedden.

Az értékesítés egy tavaly ősszel elindított program része, amelynek keretében összesen 403,3 tonnával csökkentik az IMF aranykészletét. A programban az idei évre 191,3 tonna arany értékesítését irányozza elő. Ebből az októberi tétellel együtt 148,6 tonnát (4,8 millió uncia) adtak el. A nemzetközi pénzügyi szervezet az akció kezdetén 3217 tonna arannyal, a világ harmadik legnagyobb készletével rendelkezett.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója tavaly a bevételi modell reformjának nevezte az aranyeladási programot. A reform célja, hogy szilárd pénzügyi alapra kerüljön a szervezet. Az aranytartalék csökkentése mellett az IMF lefaragja kiadásait, és csökkenti személyi állományát is. A következő három évben 100 millió dollárt takarítanak meg így a tervek szerint.

Az IMF - amely az 1990-es években hitelprogramokat szervezve központi szerepet játszott a válságba került ázsiai és a latin-amerikai gazdaságok megsegítésében - eddig főleg a hitelezésből élt. A 2000-es évek első felében viszont kevesebb krízis volt, ezért az IMF bevételt vesztett, és megnőtt a deficitje. A 2008-ban kiteljesedett világméretű gazdasági válság kezelése azonban ismét nagy kihívások elé állította a nemzetközi pénzügyi szervezetet.

Forrás: Menedzsment Fórum

Bővebben »

Rekordot döntött az arany ára euróban

Rekordot döntött az arany ára euróban

2010. november 30. kedd 12:38

www.aranypiac.huAz euróövezeti bizalmi válság által megterhelt euróárfolyam miatt kedden délelőtt rekordszintre emelkedett az arany euróban kifejezett ára.

Egy uncia arany spot ára elérte az 1.057,30 eurót, megdöntve a június 8-án 1.050,86 eurón beállított eddigi csúcsot.

Az arany ára dollárban is emelkedik, de messze a november 9-én 1.424,10 dolláron beállított csúcs alatt van.

Kedden a nap közben elért legmagasabb spot ár 1.376,65 dollár volt unciánként.

Forrás: HírExtra, MTI

Bővebben »

Jövő év végére már 2000 dolláros aranyra spekulálnak

Jövő év végére már 2000 dolláros aranyra spekulálnak

2010. november 23. | 09:10

www.aranypiac.huTöbbek között a legismertebb hedge fund menedzserek, mint a magyar származású Soros György, vagy John Paulson is jelentős aranypozíciót vettek fel alapjaikkal, amellyel csak idén már 23 százalékot kerestek. Soros az év elején úgy értékelte az arany piacát, mint a "végzetes buborékot", amely kezdeti szakaszába érdemes beszállni. A legnehezebben eldöntendő kérdés azonban az, hogy épp hol tartunk a buborék kialakulásában, az arany árfolyama ugyanis az eszköz lufiknál megszokott parabola alakban nő - mondta Soros novemberben.

Az amerikai felügyelet legutóbbi közzététele szerint a válság alatt a legtöbbet kereső hedge fund menedzser, Jonh Paulson, illetve a magyar származású guru, Soros György alapjának portfóliójában is az arany rendelkezett a legnagyobb részaránnyal - írta a Bloomberg. A legsikeresebb hedge fund menedzserek pedig egyelőre nem nyúltak mellé, hiszen az arany árfolyama idén év eleje óta már 23 százalékot emelkedett, ahogy a Fed jelentős likviditás fokozásának hatására a befektetők részben a fizikai eszközökbe menekültek - mondta Michael Cuggino, a Permanent Portfolio Fund menedzsere. A Federal Reserve ugyanis 2007 szeptembere óta csökkenti kamatait, a hitelválság kialakulására adott válaszként, amely azóta 87 százalékos drágulást hozott a legnépszerűbb nemesfém piacán.

Jövő év végére már 2000 dolláros aranyra spekulálnak

Az arany mellett jelentősen drágult a többi nemesfém is. A befektetők valószínűleg úgy gondolták, az ezüst relatíve túl olcsó az aranyhoz képest, így sokan ezüstöt vásároltak az arany kitettségük csökkentése mellett - magyarázta Daniel Briesemann, a Commerzbank elemzője. Az ezüst árfolyama idén 61 százalékkal, a palládiumé 72 százalékkal került feljebb. Soros György a Davosi világgazdasági fórumon januárban úgy nyilatkozott, az aranypiacon egy "végzetes buborék" van kialakulóban, amelyet érdemes venni a buborék kialakulásakor. A kérdés az, hogy éppen hol tartunk a lufi fújódásában - mondta már novemberben a guru, aki szerint a jelenlegi deflációs nyomás, és az inflációs félelmek kiváló környezetet teremtenek az arany emelkedésének. A nagy problémát viszont az jelenti, hogy túl sok ember tudja ezt, és számos hedge fund rendelkezik rendkívül nagy kitettséggel az aranypiacon. A legnagyobb hátránya az aranynak, hogy túlságosan népszerű, már-már egy mánia - mondta Barry James, a James Investment Research vezérigazgatója.

A nyitott vételi opciókat tekintve még további szárnyalásra számíthatunk, hiszen a New York-i árutőzsdén a második leggyakoribb kötés 2000 dollárra biztosít vételi jogot 2011 novemberére. Az dollár inflációjával igazított aranyár pedig 2266 dolláron érné el a történelmi csúcsot - a Minneapolisi Fed kalkulátora szerint. Az 1200-as júliusi árat tavaly szeptemberben pontosan megjósoló Michael Pento, az Euro Pacific vezető közgazdásza szerint idén 1400, jövő év végére 1800 dolláros aranyár várható, miközben a Goldman Sachs elemzői 1650 dolláros aranyárfolyamot várnak jövő novemberre. Az aranyat most eladni nagy hiba, hiszen a bikapiac addig tarthat, amíg a Fed alacsonyan tartja a kamatokat, márpedig ez még belátható ideig így marad - magyarázta Pento.

Forrás: Portfolio.hu

Bővebben »

Fél, de nem akar kimaradni az arany szárnyalásából Soros

Fél, de nem akar kimaradni az arany szárnyalásából Soros

2010. november 18. csütörtök 08:07:59

www.aranypiac.huKorábban "végzetes buboréknak" nevezte az arany piacát Soros György, azonban a hétfőn megjelent adatok szerint a harmadik negyedévben tovább növelte befektetéseit az aranyba fektető alapokban - derül ki az Amerikai Tőzsdefelügyelet (SEC) honlapján megjelent beszámolóból. Az arany mellett a magyar származású guru alapja továbbra is főleg IT-cégekben rendelkezik számottevő tulajdonnal.

Az Egyesült Államokban a hedge fundoknak negyedévente nyilvánosságra kell hozniuk portfóliójuk összetételét, a harmadik negyedéves beszámolók hétfőn kerültek fel a SEC honlapjára. A Soros Fund Management összesen 6,7 milliárd dollárnyi befektetéséről számolt be, melyben a legnagyobb szeletet továbbra is az arannyal kereskedő alapok teszik ki.

Veszélyesnek tartja, de még veszi az aranyat Soros
Soros György nemrégiban úgy nyilatkozott, hogy az arany árfolyamának szárnyalása egy végzetes buborékot jelenthet, a magyar tőzsdeguru kételkedik abban, hogy még sokáig tart az áremelkedés. Ennek ellenére a nevével fémjelzett Soros Fund Management a harmadik negyedévben tovább növelte befektetéseit a nemesfémben.

A hedge fund elsősorban tőzsdén jegyzett, arannyal kereskedő alapok jegyein keresztül akarja kivenni részét a nyersanyag árfolyamának emelkedéséből. Az SPDR Gold ETF-ben több mint félmillió jegyet értékesített Soros alapja, mellette azonban vett 5 milliót egy másik ETF, az iShares Gold Trust jegyeiből.

A harmadik negyedév végén Sorosék SPDR Gold Trust-befektetései összesen több mint 600 millió dollárt tettek ki, ezzel a Soros Fund Management 6,7 milliárdos portfóliójából a legnagyobb részt képviselték. Mindeközben az alap további 705 ezer jegyre vett opciós jogot 90 millió dollár értékben, azaz szükség esetén tovább tudja növelni befektetéseit a nemesfémben a magyar származású üzletember.

A Soros Fund Management tavaly év végén még több mint hatmillió befektetési jeggyel rendelkezett az SPDR-ben, azóta portfóliójának majdnem negyedét értékesítette. Mellette beszállt az iShares Gold Trustbe. Piaci szakemberek nem tartják valószínűnek, hogy az elmúlt hónapokban megváltozott volna a guru befektetési politikája, szerintük csak az eddig elért profit egy részét realizálta a harmadik negyedévben az alap.

Soros alapjának óvatosságát jelzi ugyanakkor, hogy a további arany befektetések mellett több aranybányában csökkentette részesedését.

A tech szektorban bízik még Soros
Az arany mellett évek óta az IT-cégek Soros befektetési célpontjai, ez a harmadik negyedévben sem változott. Apple-részvényekből például nagyjából 30 ezret vett a hedge fund a legutóbbi negyedévben, ezzel 70 millió dollár fölé nőtt befektetéseinek értéke a cégben a korábbi 55 millióról.

A Delta Airlinesban a korábbi 9,3 millió dolláros befektetés egy negyedév alatt majdnem 43 millió dollárra hízott, a Dendreon nevű cégben pedig 74,8 millió dollárért vett részesedést Soros alapja.

Az arany mellett az olajban is bízik a magyar származású befektető: az Interoilban lévő 150 milliós befektetése a harmadik negyedévben 275 millió dollárra hízott, további 17 millió értékben pedig opciókat vett további részvényekre. A Soros Fund Management jelentős befektetéssel rendelkezett a harmadik negyedévben a Monsanto mezőgazdasági cégben is, melyben több mint 312 millió dollár értékben voltak papírjai. Ez több mint 50 milliós emelkedést jelentett június végéhez képest.

A Soros Fund Management összes befektetése szeptember végén 6,7 milliárd dollárt tett ki a SEC honlapján közölt beszámoló alapján, ez jelentős emelkedést jelentett a három hónappal korábbi 5 milliárdos portfólióhoz képest. A beszámoló azonban nem teljes: néhány derivatívát, közvetlen nyersanyagbefektetést és shortpozíciót nem tartalmaz.

Beke Károly
Forrás:
Menedzsment Fórum

Bővebben »

Megugrott a kereslet - az aranyban látják a biztos befektetést az emberek!

Megugrott a kereslet - az aranyban látják a biztos befektetést az emberek!

2010. november 17. 10:19
Az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal emelkedett a kereslet június-szeptember között

www.aranypiac.huMegugrott az aranykereslet a harmadik negyedévben: sokan az aranyban látják a biztos befektetést a részvényekkel, illetve devizákkal szemben, de megnőtt az ékszeripar kereslete is - elsősorban Indiában -, és erőteljesen bővült az ipari célú felhasználás Kínában, és másutt is növekszik az ékszeripar, és általában az ipar érdeklődése.

A nemzetközi aranytanács (WGC) szerdán ismertetett adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal emelkedett a kereslet június-szeptember között, és 922 tonnát tett ki. Értékben ez 36,4 milliárd dollárt jelent, ami 43 százalékkal több, mint tavaly a harmadik negyedévben.

A WGC arra számít, hogy a gazdasági tevékenység élénkülésével az idén a kereslet meghaladja a tavalyi 3.474 tonnát, miután az első kilenc hónapban elérte a 2.828,5 millió tonnát.

A hivatalos aranykészletek jelentős része a nagy jegybankok és az IMF tulajdonában van, a keresletre az ékszeripar van a legnagyobb hatással,a teljes felhasználás közel 60 százaléka érkezik innen. Ebből a szempontból India számít a legnagyobb szereplőnek, a második Kína.

Forrás: hirado.hu

Bővebben »

Aranyláz tombol Kínában

Aranyláz tombol Kínában

2010. 11. 11. 06:15

A jegybank már jelezte, hogy hamarosan felszabadíthatja a sárga fém külkereskedelmét

www.aranypiac.huA világ devizapiacain jelen lévő turbulenciák miatt óriási port kavart a Világbank elnökének, Robert Zoellick-nek a kijelentése, amely szerint új nemzetközi pénzügyi rendszerre van szükség, ahol az arany is újra szerephez jutna. Az elnök úgy véli, a nemesfém referenciapont lehet az inflációs várakozások és a várható valutaárfolyamok számára.

Zoellick hétfőn, a Financial Timesban megjelent nyilatkozatát a világsajtó persze rögtön úgy kapta fel, mintha a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer előtti világhoz, azaz az aranystandardhoz szeretne visszatérni.

Az arany ára a héten elérte az unciánkénti 1400 dolláros csúcsot. Ez az elnök szerint azt jelenti, hogy olyan pénzügyi rendszer következik, amelyben a dollár már csak egyike lesz a meghatározó elemeknek. Azt viszont Zoellick később cáfolta, hogy a második világháború előtti világot sírná vissza. Mindössze azt akarta mondani, hogy egyre többen menekítik aranyba a pénzüket, mert a kínai jüanon kívül minden más valuta ingatag, a jüan pedig nem konvertibilis.

Szavai azért is érdekesek, mert már a kínaiak sem készpénzben tartják vagyonukat, hanem csillapíthatatlannak tűnő éhséget mutatnak az arany iránt. A kínai nemzeti bank még augusztusban közölte, hogy rövidesen felszabadítja az arany külkereskedelmét. Ez – hiába a távol-keleti állam a világ legnagyobb aranytermelője – nyilvánvalóan azt fogja jelenteni, hogy a kínaiak képletesen szólva a világ összes aranyát felvásárolják, tovább emelve ezzel a nemesfém árát – írja a Reuters. A gazdagodó kínai középosztály ékszert vásárol, a befektetők pedig tartanak az alulértékelt nemzeti valuta inflálódásától. A Reuters által megkérdezett szakemberek szerint az ország becsült éves „aranyfogyasztása” az idén ötszáz tonna körül mozog (Magyarország aranytartaléka 3,1 tonna), ez jövőre akár hatszázra is felmehet. Így pedig Kína néhány év alatt világelső lehetne, megelőzve az aranyőrültek országát, Indiát.

Sok tanácsadó azt javasolja Pekingnek, hogy növelje aranytartalékát a jelenleg 2,6 ezer milliárd dolláros valutatartaléka kárára. Ha az aranyliberalizáció bekövetkezik, az ázsiai ország könnyebben halmozhat fel tartalékot a nemesfémből. A kínai aranybányák az idén már csúcsra jártak, termelésük 8,85 százalékkal nőtt, becslések szerint elérte a 270 tonnát. Belátható, hogy a fogyasztás fennmaradó részét, mintegy 300-350 tonnát külföldről kívánják megvásárolni.

A növekvő keresletet elsősorban a befektetések generálják. 2010-ben a befektetési célú aranyvásárlás a becslések szerint 44 százalékkal, 150 tonnára nő, miközben az ékszervásárlásban az „aranyfogyasztás” csak 2,5 százalékkal emelkedik, mintegy 360 tonnára.

Eközben Indiában a tavalyi gyenge monszunesők miatt a legnagyobb aranyvásárló réteg, a parasztok kilátásai romlottak. Emiatt és a magas világpiaci árak következtében az indiai aranyimport a harmadával csökkent. Az idén viszont kiadós esők voltak, így az ottani aranyvásárlások elérhetik a 800 tonnát is.

Forrás: Világgazdaság

Bővebben »

Halló, Martin Siegel aranyspecialista! „Ha rám hallgatnak, elfelejtik az eurót”

Halló, Martin Siegel aranyspecialista! „Ha rám hallgatnak, elfelejtik az eurót”

2010. november 10., szerda, 17:32
Szerző: Zentai Péter

www.aranypiac.huMartin Siegel Németország, sőt, a világ egyik legsikeresebb nemesfém-befektetője: az általa kezelt aranyalap tavaly 140 százalékos rekordhasznot ért el. 2006-ban megjósolta, hogy 2010-ben 1400-1500 dollárba fog kerülni az arany, ami be is jött. Most óriási inflációt jósol, és azt tanácsolja, Magyarország ne vezesse be az eurót, ugyanakkor tekintse áldásnak a termőföldet.

Zentai Péter: Van még fantázia az aranyban?

Martin Siegel: Az idén 1600 dollárt is elér egy unciányi arany. Vegyen nyugodtan arany ékszert feleségének, a lányának, bárkinek karácsonyra.
Egyébként az ékszer árának alig van köze az arany világpiaci szerepéhez. Az arany befektetésként csak tömb-, rúd- vagy érmeváltozatban, illetőleg aranybánya-részvényben intelligens dolog. Mellesleg, továbbra sincs más útja az aranyárnak - de említhetném az ezüstöt is - csak a fölfelé.

ZP.: De hát a fák nem szoktak az égig nőni. Ha egy éve folyton emelkedik valami, akkor annak esnie kell egy napon.

M.S.: Ez igaz, 1600 dollár felett már én is el fogok adni. Arról van szó, hogy a világ vezető gazdasági, pénzügyi döntéshozói, élükön az amerikai jegybankkal, nyomják felfelé az aranyat. Hozzáteszem: nem ez a szándékuk, csak hát lépéseiknek ez a következménye.

Z.P.: Ugye arról van szó, hogy az amerikai jegybank az Egyesült Államok gazdasági teljesítményétől függetlenül nyomatja a dollárt, így próbálja elkerülni az újabb válságot?

M.S.: Pontosan. Mindenki tudja, a kisember éppúgy, mint a nagy befektető, hogy óriási mértékű infláció köszönt ránk. Mert egyébként összeomlik a világgazdaság, az egész pénzügyi rendszer. Az inflációt mesterségesen gerjesztik.

Z.P.: De hiszen egyelőre éppen az ellenkezőjét, az ársorvadást, a deflációt érzékelik a szakértők?

M.S.: Most még igen, de elképesztő a pénzbőség a világban. Egy, maximum két év múlva a bankok megint elkezdenek – ész nélkül – hitelezni, mindennek aztán kúszik, majd egyenesen robbanni fog az ára. Már most érzékeljük ezt a részvénypiacokon, Németországban beindultak fölfelé az ingatlanárak és főként a lakásbérleti díjak, mindez átgyűrűzik az egész fogyasztási szférára, és nem csak Németországban.

Z.P.: Szóval nagy gazdasági növekedés gerjed, ami jó, s aztán jő az infláció, ami rossz. Egyébként mekkora inflációt jósol a következő évekre?

M.S.: Már két év múlva kétszámjegyű lesz a nyugati világban.

Z.P.: Ne ijesztgessen, legyen szíves. Ez komoly? És ez ellen mit fognak lépni a jegybankok?

M.S.: Természetesen felemelik az alapkamatokat és deflációt csiholnak. Addig azonban mindennek emelkedik az ára, és akkor a legokosabb történelmileg, földrajzilag, kultúráktól függetlenül: Indiában, az arab világban, Amerikában, Kínában, Európában, mindenütt bevált egyedül értékálló, könnyen mozgatható, korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló és szépen csillogó eszközbe menekülni.

Z.P.: Fogadjunk, hogy az aranyra céloz. Más még mi lenne jó?

M.S.: Sorrendet mondok: 1. arany, 2. részvény, 3. termőföld 4. ingatlan – a hosszú lejáratú államkötvényeket azonban azonnal el kell adni.

Z.P. Magyarországnak sok jó termőföldje van, akkor nekünk áll a világ!

M.S.: Áldás ez maguknak, a termőföld és a mezőgazdasági termékek ára robbanás előtt van.

Z.P. : És mi lesz a pénzekkel, a valutákkal? Azok – ha jól érzékelem – egymás ellen háborúznak, minden nemzet azon van, hogy leértékelje a valutáját.

M.S.: Ez már évek óta így megy, csak most kezdenek róla hevesen beszélni. Azt hiszik, hogy az győz, akinek jobb az exportteljesítménye, és az exporthoz le kell értékelni Amerikában a dollárt, Japánban a yent, Európában az eurót és így tovább.

Z.P.: Van más megoldás? Nekünk magyaroknak nem lenne jó, ha minél előbb bevezetnénk az eurót?

M.S.: Nagyon eltanácsolom ettől Magyarországot. Az euróra ború vár, mert újabb válságzónává alakul hamarosan az euróövezet, az eurót ugyanúgy nem kell bevezetni, ahogy a dánoknál sem vezették be. A Nyugathoz kell tartozni, de ahogy a dánoknál, úgy önöknél is élvezni és kihasználni kell a függetlenséget, a mozgásszabadságot – ebből ebben a világban most több hasznuk, mint káruk fog származni.

Z.P. Zavaros, inflációs évek jönnek ön szerint. Nem lehetne ezt elkerülni?

M.S.: De. A kulcs az aranystandard visszaállítása lenne. A politikának azonban önérdeke, hogy a vesztébe rohanjon a világ, mert a politika osztogatni akar, eladósít tehát. Az aranystandard, az aranyhoz igazított költségvetési és jegybanki politika a legnagyobb fegyelmet követeli meg, egyensúlyt a büdzsében, az állam sem befelé, sem kifelé nem adósodhat el. A világ fejlett országai eszerint működtek és jól fejlődött a világ, amíg létezett az aranystandard, ez az ideális állapot 1914-ig tartott. Elméletileg visszacsinálható az aranykor, de erre képtelennek tartom a mai politikusokat.

Forrás: HVG

Bővebben »

Az aranystandard felé tartunk?

Az aranystandard felé tartunk?

2010. 11. 10. 06:15

www.aranypiac.huA G-20 országok november 11-12-én Szöulban esedékes értekezlete előtt a Világbank elnöke Robert Zoellick szorgalmazta, hogy a világ vezető hatalmai üljenek le, és eszeljenek ki egy olyan új politikai keretrendszert, amely alkalmas a nemzetközi devizapiaci feszültségek kezelésére.

Kommentárjából elsősorban azt az üzenetet lehetett kiérezni, hogy a nemzeteknek számos strukturális kérdést napirendre kell tűzniük, mert egyébként ezek csak tovább szítanák a feszültségeket vezető hatalmak között, például az USA fiskális felelőtlenségét, illetve a kínai gazdaságpolitikában a fogyasztás elhanyagolását - írja elemzésében a Saxo Bank.

De ez vár a feltörekvő gazdaságokra is, ahol a hol erősödő, hol lanyhuló spekuláció miatt hatalmas hullámokat vet, és rendkívül kiélezett helyzeteket okoz a tőke intenzív be- és kiáramlása. Zoellick úr mellékesen megjegyezte, hogy a világnak meg kellene gondolnia, hogy esetleg érdemes lenne az aranyat, mint "nemzetközi hivatkozási alapot felhasználni az inflációval, a deflációval és a devizák határidős értékének alakulásával kapcsolatban", majd hozzáfűzte, hogy a piac ma egyébként is "monetáris eszközként kezeli az aranyat". Tény és való.

Könnyű lenne Zoellick úr mondandóját visszakézből elutasítani, mondván így füstölög és álmodozik egy olyan nemzetközi szakértő, akinek semmi nem jönne inkább kapóra, mint az, ha az IMF, a Világbank és a velük egy alomba tartozó többi intézmény megerősödne. De lássuk csak, milyen kilátásokkal kecsegtethet az arany, mint globális hivatkozási alap, miközben Kína és Japán egy halászhajó csacska esete miatt képes hatalmas nacionalista civakodásba bocsátkozni! Ez az a két ország, amelynek le kellene ülnie egymással, és komolyan tárgyalásokat kellene folytatnia a makrogazdasági kihívások intergrációjáról? Vagy vessünk csak egy pillantást az USA-ban eluralkodó perlekedő politikai hangulatra, ahol a lakosság két évenként rendszeresen, és eszeveszett sietséggel áll át a másik táborba! Az USA egyre irányíthatatlanabbá válik, hiszen még egy teadélutánon üldögélve se lehet szóba hozni a (társasdalombiztosítási és egészségügyi) közkiadások területén szükséges megszorításokat, pedig ezek nélkül az USA-ban soha nem tér vissza a költségvetési egyensúly. Számíthatunk-e arra, hogy az USA polgárai pont egy olyan országban fogják szuverén döntésüket egy nemzetközi megoldásnak alárendelni, ahol kíméletlenül fanatikus szociként bélyegeznék meg azt a politikust, aki a szövetségi költségvetés megtámogatása érdekében azzal a csip-csup indítvánnyal merne előhozakodni, hogy a benzinre vessenek ki gallononként öt cent adót? Említésre sem érdemes, hogy a gazdaságpolitika mélyreható globális koordinációja puszta vágyálom marad. Nem lesz Bretton Woodsban harmadik forduló. Nem most ért véget a 2. világháború (könnyű akkor konszenzust elérni, amikor a világ romokban áll, és egyértelmű, hogy ki a nyertes), még csak nem is 1985-öt (a Plaza egyezmény évét) írjuk, amikor a "szabad világ" felett az USA gyakorolt fennséges hegemóniát. A világ számos hatalmi központ őrült rongyszőnyege.

De mégis, akár formálisan fogjuk fel, akár nem, mi lesz akkor, ha miközben mi itt a szájunkat jártatjuk, a világ de facto az aranystandard felé közelít? Mindegy, hogy az IMF/Világbank ármánykodása folytán vagy csupán attól a félelemtől hajtva, hogy a beválthatatlan pénzekkel való állami visszaélés miatt a piac erre a lépésre kényszerül, és a kormányoknak, akár tetszik, akár nem, le kell nyelniük a békát. Végül is viszonylag egyszerű érvekkel bizonyítható, hogy pontosan ez történik. A dollár státusza gyengül, és az euró nem valódi alternatíva. A piac egy az egyben kiábrándult a beválthatatlan pénzekből Bár a legjobban teljesítő árudevizák és egyes feltörekvő országok devizái némi előnyre tettek szert az aranyhoz képes, és árfolyamuk még nem jutott történelmi mélypontra a nemesfémhez viszonylatában, ez a kör egyre gyorsabban szűkül.

Ha a világon az arany lenne a fizetőeszköz, a beválthatatlan pénzek hamarabb elhalnának, mert ha az aranyat egy ország a beválthatatlan pénzzel párhuzamosan használja, az utóbbi egyhamar elértéktelenedik. De miközben a Keynes-féle gazdaságpolitika végnapjai meg vannak számlálva, egyetlen nemzet sem hajlandó magát az aranystandard alá vetni, mert az ilyen megoldást mindenki egyentértékűnek tartaná a birodalmi pénzverés fölötti szuverén ellenőrzés feladásával. A kormányok imádnak pénzt nyomtatni – ezzel koncentrálják a hatalmat, ezzel bocsátkoznak háborúba, ha megengedhetik maguknak, és ezzel sarcolják meg a polgárt felhatalmazás nélkül. Csakhogy eljön az idő, amikor már képtelenek lesznek erre.

Amíg a világon nincs közös arany deviza, az arany adásvétele esetlenségével együtt fennmarad. Fennmarad akkor is, ha a fémet, a színaranyat vásároljuk, mert szállítása és tárolása nem hatékony, fennmarad, ha kétes határidős piacokon szeretnénk hozzájutni, ahol a kereskedőknek mi se kell ahhoz, hogy egy-egy short pozíciót a kalapból elővarázsoljanak, de fennmarad akkor is, ha a tőzsdén jegyzett alapokkal kereskedünk, akiknek állítólag van fém a tulajdonában, de az is meglehet, hogy nincs. De még ha nem is lesz aranystandardon alapuló, kényelmes hivatalos fizetőeszközünk, a beválthatatlan pénznemekre a nemesfémek piacának dinamizmusa fegyelmet kényszeríthet, mert a maga sajátos módján az árának felértékelődésével a fémpiac is képes "pénzt nyomtatni", ha a piacon elég erős vételi szándék van jelen. A nemesfémek piaca a potenciális kereslet méretéhez képest csöppnyi. Végső soron a kormányrúd a jegybankok kezében van: vagy hajlandók szembesülni a valósággal, és hagyják, hogy a fizetésképtelen intézetek bedőljenek, hiszen immár a kormányok bukszáján sem nyílik egykönnyen a patent, vagy megyünk tovább a jelentősebb beválthatatlan pénzek totális szétverésének útján, és közben azt látjuk, hogy az elkerülhetetlenül közelítő válság nyomán keletkező lángokban egy új arany-ezüst alapú deviza főnixmadara bontogatja szárnyait. Jegybankok! Mit választotok?

Forrás: Világgazdaság, Saxo Bank

Bővebben »

Tovább fűtik az aranypiacot - Nincs megállás?

Tovább fűtik az aranypiacot - Nincs megállás?

2010. november 9., 15:31
Sándor Dávid

Tovább szárnyal az arany árfolyama, mely az 1,400 dolláros szintek felett ma újabb történelmi csúcsot állított fel. Az aranysztori még mindig töretlen, hiszen a Fed likviditásfokozó intézkedéseinek hatására a spekulatív tőke folyamatosan érkezik a piacra, miközben a 0% körüli amerikai állampapírpiaci hozamszintek továbbra sem jelentenek konkurenciát a manapság értékőrző szerepe miatt kedvelt nemesfémnek. A dollár gyengülésére vonatkozó piaci várakozás pedig csak hab a tortán.

A Fed múlt héten újabb likviditásfokozó intézkedésekről döntött, melynek hatására a dollár gyengülésére vonatkozó piaci várakozások felerősödtek, ami a dollárban denominált eszközök piacán árfelhajtó tényezőként érvényesül azok reálértékének tartása érdekében. Részben emiatt is erősödik fokozatosan az arany árfolyama dollárban, és stagnál az utóbbi napokban euróban mérve.

Tovább fűtik az aranypiacot - Nincs megállás?

Tovább fűtik az aranypiacot - Nincs megállás?

A Fed laza monetáris politikája persze más csatornákon keresztül is érezteti hatását. A dollár gyengülésétől és inflációs veszélyektől (a pénzük elértéktelenedésétől) tartva a befektetők/lakosság aranykereslete egyre tekintélyesebb részt hasít ki a nemesfém keresleti oldalán. Dollárból a jegybank annyit nyom, amennyit csak akar, azonban ugyanez az arany piacán nem történhet meg - hangzik a mostanában egyre divatosabb mondás. Ráadásul a világban dúló árfolyamháború miatt félő, hogy az amerikai pénznyomtatás által keltett inflációt más országok is "importálják" majd.

Tovább fűtik az aranypiacot - Nincs megállás?

Eközben persze a dollár, mint elsőszámú tartalékvaluta szerepe is megkérdőjeleződik, a világbank elnöke az aranystandard rendszer újbóli felállításáról értekezett a minap az FT hasábjain. Az eddig elsősorban dollártartalékokat felhalmozó fejlődő piaci jegybankok lépéseiből is hasonló következtetés vonható le, gondoljunk csak a tavalyi indiai 200 tonnás aranyvásárlásra. Emiatt a piaci szereplők azt várják, hogy diverzifikációs céloktól vezérelve a hatalmas tartalékokon csücsülő Kína is megjelenik majd az arany piacán.

Tovább fűtik az aranypiacot - Nincs megállás?

Az amerikai államkötvények ugyanis egyre kisebb vonzerőt jelenthetnek számukra. Ugyanis miközben az USA hatalmas adóssághalmokon ül, a Fed állampapírpiaci vásárlásainak köszönhetően a hozamok egyre közelebb kerülnek a 0%-os szinthez. Ilyen alternatívák mellett az értékőrző funkciójáról elhíresült arany piaca egyre versenyképesebb lehet.

A Fed likviditásnövelése a spekulatív tőkeáramlásnak is kedvez, az utóbbi időszakban is emelkedett a nettó vételi pozíciók száma az arany piacán. Bár rövid távon már talán túlzónak találhatjuk az aranyár szárnyalását, amennyiben a 10 éves TIPS hozamokhoz viszonyítjuk az aranypiaci spekulatív long pozíciók alakulását, úgy jelenleg túlvett piacról még egyáltalán nem beszélhetünk. A Blackrock alapkezelője szerint azért sem beszélhetünk a piac túlvettségéről, hiszen az utóbbi tíz évben az arany kitermelése lényegében stagnált, egy új bánya alapításának költsége viszont folyamatosan emelkedett.

Tovább fűtik az aranypiacot - Nincs megállás?

Tovább fűtik az aranypiacot - Nincs megállás?

Az emelkedő trend mindenesetre igen erős, az IMF szeptemberben újabb 32.3 tonnányi aranytartalékát dobta piacra de az árfolyam meg sem rezzent. Ezen felül már "csupán" 70 tonnányi eladandó aranya van az IMF-nek abból a 403-ból, melynek eladását még tavaly jelentette be. Amennyiben az IMF lendülete kitart, az eladások akár már év végére is kifogyhatnak majd.

Az utóbbi hónapokban a piacon mindenesetre egy szezonális hatás is segíthette felszívni az IMF által felkínált mennyiséget. Az indiai fesztiválszezon miatt ugyanis az ország aranyimportja ebben az időszakban jellemzően megnő, a múlt héten például 25%-kal emelkedett 20 tonnára, köszönhetően az ékszerek iránt fokozódó keresletnek. Mivel a szezonhatás a következő hetekben egyre gyengébben érvényesül majd, a Commerzbank elemzői szerint az arany árfolyama a negyedik negyedévben a jelenlegi szintek alatt, átlagosan 1,350 dollárnál állhat.

Tovább fűtik az aranypiacot - Nincs megállás?

Az elmúlt időszak jelentős áremelkedését követően nem árt az óvatosság, a pozitív szezonhatás kiesésével megtorpanhat a lendület, míg az ír adósságproblémák miatti piaci feszültség további fokozódása (ami a dollár árfolyamának erősödését válthatná ki) növelhetik az árfolyam korrekciójának lehetőségét.

Tovább fűtik az aranypiacot - Nincs megállás?

Forrás: Portfolio.hu

Bővebben »

Újabb ostrom előtt az arany

Újabb ostrom előtt az arany

2010. november 8.

www.aranypiac.huMint ahogy arra számítani lehetett, a Fed múlt héten bejelentett pénznövelő kötvényprogramja következményeként azonnal historikus csúcsra szökött az arany ára, és más nemesfémek is lokális csúcsértékeket vettek fel. A múlt hét végén egy uncia nemesfém ára 1398.70 dollárig szökött, és várhatóan ez a mostani év végi hajrá előtt csak a kezdet.

A nyersanyag ralit egyértelműen a Fed fűti, azaz a jegybank politikája nyomán gyengülő pályára állt dollár. A zöldhasúval 1.42-es értékhatár fölött kereskedtek az euróval szemben, aminek hatására valamennyi értékőrző termék árfolyama megindult. Az ezüst jelenleg 30 éves csúcson tartózkodik és érintette a 27 dolláros árat, de a palládium is 9 éves rekordot állított be 699.50 dolláron, míg a platina 1,769.90 dollárba kerül unciánként.

A menet addig bizonyosan folytatódik, amíg friss pénzzel önti el a piacokat az amerikai jegybank. Mint ismeretes a múlt héten ismertette a kötvényvásárlási program felújítását a Fed, amelynek keretében 600 milliárd dollárt fog elkölteni az amerikai állampapír piacon a következő 8 hónapban, amihez még hozzájön a jelzálog fedezeti kötvényekből befolyó 300 milliárd dollárnyi összeg átcsatornázása is államkötvényekbe.

A folyamat egyik következménye a középtávú inflációs várakozások megemelkedése, mivel a pénzpumpa több helyen árnyomást idéz elő. Elsősorban a nyersanyag piacon és néhány feltörekvő ország tőkepiacán számolnak azzal, hogy lecsapódik a Fed által nyomtatott pénz. A Goldman Sachs ezért megemelte az aranyra tett árfolyam várakozását, a következő 12 hónapban 1,650 dollárra fog felszökni a nemesfém jegyzése a Goldman szakemberei szerint.

A Fed politikáját többen kritizálták a héten. Ráadásul a hangulatot fűti az is, hogy csütörtökön és pénteken tartják a világ 20 legfejlettebb ipari államának vezetői év végi találkozójukat a dél-koreai fővárosban. A találkozó központi témája szinte biztosan az utóbbi hónapokban elmérgesedett árfolyam-politikai vitája lesz, és ennek kapcsán szóba kerülhet a Fed döntése is. Többen figyelmeztettek, hogy az USA nem teszi jól, hogy pénznyomtatáson keresztül gyengíti a dollárt, ami alááshatja a fizetőeszköz nemzetközi értékőrző szerepét. Wolfgang Schauble, német pénzügyminiszter odáig ment, hogy az amerikai növekedési modellt egy kudarcnak nevezte. De brazil és kínai körökben is éles kritika érte a Fed múlt heti döntését. Bizonyos, hogy az amerikaiak felterjesztését a folyó fizetési keretszámok lefektetésére, el fogják utasítani a résztvevők.

Az egyik legmeredekebb ötlettel egyébként a Világbank elnöke állt elő a hét végén, Robert Zoellick a Financial Timesnak adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az árfolyamháború elkerülése miatt és a nemzetközi devizapiaci egyensúlytalanságok kiküszöbölésére vissza kellene térni az arany fedezete alapján működő rendszerhez, amit az 1945 és 1971 között működő arany-deviza rendszerhez hasonlóan képzelne el.

Az ehhez történő visszatérés valószínűsége csekély, hiszen a kötött devizagazdálkodás olyan szigorú monetáris feltételrendszert teremtene, aminek drasztikus növekedést gátló hatása lenne, ami a foglalkoztatáson keresztül társadalmi feszültségekhez vezethet. Erre jó példa, a 20-as években felbomlott közel 100 évig működő arany-standard rendszer maga után hagyott káosza a két világháború között. Mindenesetre Zoellick ötletéből annyit leszűrhetünk, hogy az alternatív értékőrzők szerepe nőni fog a pénznyomtatási őrületben, ami miatt joggal feltételezhetjük, hogy van még hova drágulnia az aranynak.

Forrás: Kitekintő.hu

Bővebben »
További tartalom betöltése

Aranypiac hírlevél

Adja meg e-mail címét, és máris minden fontos hír az aranyról házhoz jön!

Név:
E-mail: