Mibe fektessek?Egyre növekszik a bizonytalanság a világban? Nem érzi biztosítva a megtakarítások vásárlóértékét? Hallott már befektetési arany rudakról és érmékről? Tudja melyiket érdemes választani? Bővebb információk
|
KapcsolatAz ARANYPIAC segítséget nyújt Önnek a nemesfémek világában. (06-1) 297-6118 NyitvatartásHétfőtől csütörtökig 9:00 - 17:00 Kérjen INGYENES visszahívást!Kollégáink állnak rendelkezésére kérdéseivel, ötleteivel és terveivel kapcsolatban! Vagy írjon nekünk levelet! |
Az újkori olimpiai mozgalom atyja, a francia Pierre de Coubertin báró az 1880-as években vette fejébe, hogy újraéleszti az ókori olimpiai játékokat. Olyan olimpiát képzelt el, amelyen minden nemzet részt vehet, és az antik hagyományt a fair play szabályaival ötvözi. Fáradhatatlan szervező munkája, lelkesedése nyomán került sor Párizsban, 1894. június 23-án arra a tanácskozásra, amelyen 13 ország képviselői megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). Ekkor fogalmazták meg az Olimpiai Chartát, amelynek alapelvei ma is érvényesek. A mozgalom jelszava a latin “Citius, altius, fortius” – Gyorsabban, magasabbra, erősebben – lett.
A NOB 1896-ra, Athénba tűzte ki az első újkori olimpiát, bár a legenda szerint a francia báró inkább 1900-at és Párizst szerette volna, mondván, hogy a századfordulón rendezendő világkiállítás részeként jóval szélesebb nyilvánosságot kapna az esemény. Az athéni játékok megrendezése a pénzhiány miatt sokáig bizonytalan volt, végül egy Egyiptomban élő gazdag görög kereskedő adománya segített. Ebből építették át a 70 ezer nézőt befogadó athéni stadiont, s a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án I. György görög király megnyitotta a játékokat.
A csodálatos Márvány Stadionban végül 13 ország (a rendező görögökön kívül Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Svájc, Bulgária, Svédország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Chile) 295 férfi sportolója állt rajthoz 9 sportág (atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés) 43 versenyszámában. Nők csak a következő olimpián, 1900-ban Párizsban nevezhettek.
Az első újkori olimpián Magyarországot hét sportoló képviselte. Hajós Alfréd két olimpiai aranyat nyert: 100 méter és 1200 méter gyorsúszásban nem talált legyőzőre. Dáni Nándor 800 méteres síkfutásban lett ezüst érmes, Szokolyi Alajos 100 méteres síkfutásban bronzérmes. Harmadik helyet szerzett még meg Kellner Gyula maratoni futásban és Tapavicza Momcsilló tenisz egyesben. Így aztán a mieink két arannyal, egy ezüsttel és három bronzzal zárták az első olimpiát, 38 olimpiai pontot gyűjtve.
Hajós Alfréd személyesen György királytól vehette át a győztesnek kijáró babérkoszorút és olajágat. Találkozásukra egy anekdotával emlékezett vissza később Hajós, aki a király „Hol tanult meg ilyen jól úszni?” kérdésére nagy zavarában a következő, amúgy kétségbevonhatatlan választ adta: „A vízben, Felség!” Az első újkori olimpiára emlékeztet György király eredeti, 6,5 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert aranypénze is, amelynek révén értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!
20 drachma, I. György, Görögország, 1884 |
151 000 Ft |
A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Megrendelésével elfogadja az ÁSZF-et!