Holodomor – A nagy ukrajnai éhínség

Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin 1922-től fokozatosan lépett Lenin helyére, majd Lenin halála után a Szovjetunió egyedüli vezetőjévé vált. A pártfőtitkári székben eltöltött 31 év alatt véreskezű diktátorként egy totalitárius államot épített ki, akinek egyetlen utasítására százezreket vetettek börtönbe vagy hurcoltak munkatáborokba. Nem csak a környezetében végzett mindenkivel, akiben riválist látott, de olyan borzalmak is köthetőek hozzá, mint a több millió halálos áldozatot követelő ukrajnai éhínség a harmincas években.

A katasztrofális éhínség a mezőgazdaság erőszakos államosításának volt a következménye, amely parasztok millióit kényszerítette arra, hogy a földjükről lemondva belépjenek a kolhozokba. Az intézkedés főként a dús termőföldű Szovjet-Ukrajnában élő parasztságot sújtotta. A kuláknak bélyegzett gazdák deportálása a mezőgazdasági termelés összeomlásához, az élelmiszerek kötelező beszolgáltatása pedig gyorsan nélkülözéshez vezetett. Az ellenálló parasztokat a karhatalom fegyveresei helyben kivégezték, vagy börtönbe hurcolták.

Az ukrán vidéket, a Föld egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területét, néhány hónapon belül általános éhínség sújtotta, csontsovány holttestek hevertek mindenhol az utcán. A kialakult helyzetben az emberek megettek bármit: gyökeret, fakérget, füvet, elhullott állatokat, sőt, később felütötte a fejét a kannibalizmus is. A hazájukban végbement, éhínség okozta népirtásra manapság a holod (éhség) és a moriti (kiirtani) szavakból alkotott „holodomor” szót használják az ukrán emberek.

Sztálin a szándékosan előidézett éhínséggel két legyet akart ütni egy csapásra: államosítani a mezőgazdaságot, és egyúttal csapást mérni a nemzeti érzelmű ukrán lakosságra, amely egy független ukrán államra áhítozott. A könyörtelen brutalitással el is érte mindkét célt, és egyben egyértelművé tette mindenki számára, hogy aki ellene fordul, nem számíthat könyörületességre.

A holodomor áldozatainak számával kapcsolatban eltérő becslések vannak: a kutatók többsége úgy véli, hat-hétmillió ukrán veszthette életét az 1932-33-as népirtás idején. Az elhunytaknak hozzávetőleg a fele gyermek volt. Ennek a korszaknak volt emblematikus aranypénze az 1923 és 1925 között jellegzetes szocialista stílusjegyekkel vert cservonyec névre hallgató érme. Ezek ma már numizmatikai ritkaságnak számítanak, de az 1975 és 1982 között 8,6 gramm összsúlyú, 900-as aranyból készült hivatalos utánveretek közkedvelt befektetési aranyként kiváló lehetőséget nyújtanak Önnek is, személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes.