Veszedelmes harctéri ragályok

Az elmúlt évszázadokban a csatatereken a katonáknak nemcsak egymással kellett megküzdeniük, hanem a különféle járványokkal is. A rossz higiéniás körülmények között, sokszor szűk térben összezárt embertömegek ideális táptalajt jelentettek a fertőző betegségek futótűzként való elterjedéséhez, amelyek gyakran ütközeteket, hadjáratokat, háborúkat befolyásoltak vagy éppen döntöttek el, és számos esetben több halottért voltak felelősek, mint a fegyverek.

A tífusz és a kolera mellett a háborúkat végigkísérő harmadik leggyakrabban előforduló betegség a vérhas volt, ami egy baktérium okozta, magas lázzal, hasi görcsökkel és véres hasmenéssel együtt járó megbetegedés. A tünetek az ókor óta ismeretesek, egyes feljegyzések szerint már a Hellász meghódítására induló perzsa uralkodó, Xerxész hadseregének szétzülléséért is egy vérhas járvány volt felelős.

Ugyanígy kudarcba fulladt egy magyar sereg sorsa is a középkorban, amelynek élén Albert, magyar király vonult a török ellen. Csakhogy a táborban kitört a vérhas járvány. A király katonáit szélnek eresztve kénytelen volt lefújni a hadjáratot, és miután a kór rajta is elhatalmasodott, a Komárom megyei Neszmélynél szörnyű kínok között 1439. október 27-én távozott az élők sorából. A vérhas miatt Albert személyében egy tehetségesnek ígérkező uralkodót veszített Magyarország. Az általa remélt felvirágzás helyett pedig évekig tartó pusztító polgárháború vette kezdetét, miközben az oszmán-török hatalom tovább erősödött a déli végeken.

Az európai történelem folyamát utoljára a 19. században befolyásolta komolyabban a vérhas, amikor az 1870/71-ben lezajlott porosz−francia háború végkimenetelébe szólt bele. A kórokozó a szennyvízből az ivó- és fürdővízbe jutva, valamint az élelmiszerekre kerülve kezdett el fertőzni. A gyorsan terjedő járvány leginkább a francia haderőt gyengítette, így a harcok csupán néhány hétig tartottak. Miután Poroszország megsemmisítő vereséget mért III. Napóleon erőire, a Francia Császárság megbukott, és helyébe egy új nagyhatalom, a Német Császárság lépett Poroszország vezetésével. A vérhas így befolyásolta a történelem menetét.

A több mint 160 ezer áldozatot követelő francia–porosz háború azon túl, hogy átrajzolta Európa térképét, rengeteg arany kiáramlását is eredményezte Franciaországból. A győztesnek kijáró tekintélyes pénzbeli sarcot a vesztesek ilyen francia aranypénzekkel fizették meg, mint ez az eredeti, több mint 3 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert érme, amely numizmatikai különlegesség és értékes nemesfém is egyben. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes.