Amikor a gazdagok elhagyták a fertőzött várost

1793 nyarán több ezer ember betegedett meg Philadelphiában, az Egyesült Államok akkori fővárosában. A fertőzöttek hasfájástól, magas láztól, hidegrázástól szenvedtek és a bőrük besárgult a kialakult májgyulladástól. Augusztus végére a betegek száma magasra szökött és egyre többen haltak bele a titokzatos kórba. A gazdagok tömegével hagyták el a várost, a sárgaláz névre keresztelt betegség elől menekülve. Így tett például az Egyesült Államok külügyminisztere, Thomas Jefferson és az elnök, George Washington is.

Akik a városban maradtak, mindenesetre tisztes távolságot tartottak egymással. Néhányan ecettel átitatott zsebkendőkkel takarták el arcukat, vagy szünet nélkül dohányoztak, mert azt hitték, hogy a dohányfüst majd megóvja őket a fertőzött levegő belélegzésétől. Az embereknek ekkor még fogalmuk sem volt arról, mi okozza a sárgalázat, és arra sem találták a választ, hogy az miként terjed.

Sokan a katasztrofális higiénés viszonyokban vagy a város rossz levegőjében látták a járvány forrását. Mások úgy gondolták, hogy a gyilkos kórt a városba érkező francia menekültek terjesztették el, akik a Saint-Domingue-ban (a mai Haiti) kitört rabszolgafelkelés elől jöttek Philadelphiába. Mire a járvány 1793 novemberében alábbhagyott, a philadelphiaiak csaknem egy tizede belehalt a vírusfertőzésbe.

Haiti nem ok nélkül keveredett a betegség forrásaként gyanúba. A sárgaláz az Afrikából elhurcolt rabszolgákkal együtt érkezhetett a szigetországba, ahol már az 1650-es évektől rendszeresen felütötték a fejüket efféle járványok. Ezek rendkívül sok áldozatot követeltek. Ma már persze tudjuk, hogy a vírus terjedését csak gyorsította az eredeti karibi ökoszisztéma megbolygatása, a cukornád-ültetvények térnyerése, az erdőségek megsemmisítése, és a szúnyogokkal táplálkozó madárpopulációk csökkenése.

A philadelphiai járvány után még egy évszázadba telt, mire dr. Walter Reed amerikai hadiorvosnak sikerült bizonyítania, hogy a sárgaláz nem az ivóvízzel vagy a rossz levegővel terjed, később pedig azt, hogy a szúnyogok a felelősek a megbetegedésekért. Az ő felfedezésének korába kalauzol vissza ez az eredeti, több mint 8 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert érme, amely numizmatikai különlegesség és értékes nemesfém is egyben. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes.