100 éve indult világpusztító útjára a spanyolnátha

1918. március 11-én jelentette Albert Gitchell a Kansas államban található Fort Riley katonai bázis szakácsa, hogy a megfázás tüneteit észlelte magán. Még ezen a napon több mint százan jelentkeztek hasonló panaszokkal. Ezt az eseményt tartják a világszerte több tízmillió áldozatot követelő spanyolnátha első felbukkanásaként számon. Napokon belül összesen 522 katona került a gyengélkedőre, a járvány pedig pár nap alatt már elérte New York városát.

A később spanyolnátha néven elhíresült influenzajárvány a villámgyors terjedés mellett azzal fokozta az emberek rettegését, hogy lefolyása is rendkívül gyors volt, és látszólag teljesen kiszámíthatatlanul választotta ki áldozatait. Az elhunytak jelentős része a 25-40 év közötti egészséges férfiak közül került ki, mivel az ő erősebb immunrendszerük sokszor túlreagálta a védekezést és ennek során az egészséges tüdőszöveteket is elpusztította. A vírus természetesen a gyermekek, idősek és súlyos betegek körében is rengeteg áldozatot követelt, ők rendszerint tüdőgyulladásban haltak meg.

A járvány kitörésekor még javában dúlt az első világháború, amelyben az Egyesült Államok is hadviselő fél volt. Így a vírus az Atlanti-óceánon átküldött hadtestekkel gyorsan eljutott Európába, ezen belül az Ibériai-félszigetre is. A „spanyolnátha” elnevezést végül onnét kapta, hogy a háborúban semleges Spanyolországban beszélhettek először nyíltan a villámgyorsan terjedő vírusról. Sem az antant, sem a központi hatalmak nem engedhették meg, hogy az influenza által okozott veszteségeiket feltárják ellenfeleik előtt, ami azonban szintén a kórnak kedvezett, amely a fegyvereknél is gyilkosabban pusztított a lövészárkokban, katonai táborokban, illetve a hosszú küzdelemben kimerült civil lakosság körében.

A spanyolnátha a nyár folyamán visszahúzódott, majd az ősszel érkezett a „második hulláma”, ami a világtörténelem egyik legpusztítóbb járványának bizonyult. Becslések szerint a halálos áldozatok száma 20 és 100 millió fő között lehetett. A vírus gyakorlatilag a bolygó egyetlen szegletét sem kerülte el, eljutott a Csendes-óceán távoli szigetvilágába, és nem kegyelmezett a sarkvidék környékén élő eszkimóknak sem. Áldozatává vált IV. Károly, az utolsó magyar király, de elkapta maga a spanyol király, XIII. Alfonz is.

A gyilkos kór felbukkanása már 100 éve tragikus módon bebizonyította, hogy az emberiség rohamos fejlődése ellenére is jószerével tehetetlen a természet hatalmas erőivel szemben. A spanyolnátha okozta tragédiára emlékeztet ez a XIII. Alfonz gyermekkori portréjával díszített, közel 6,5 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert korabeli érme, melynek révén értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes.