A cárok Oroszországa az első világháború alatt

II. Miklós cárt, akinek uralkodása alatt felbomlott az orosz birodalom, félszeg, romantikus, visszahúzódó uralkodóként jellemzik a történészek. Belpolitikáját az erősödő forradalmi mozgalom elleni harc, külpolitikáját a hódításra, terjeszkedésre törekvés jellemezte, amellyel kétszer is háborúba sodorta birodalmát. Oroszország 1904-1905-ben a japánoktól elszenvedett megalázó vereség után elvesztette területeit Mandzsúriában és Szahalin déli részén. 1914 nyarán pedig a Monarchia és Szerbia közötti háború kirobbanásakor a délszláv rokonnép mellé állt, hogy a Balkánon nagyhatalmi pozíciót szerezzen. Csakhogy országa felkészületlenül sodródott bele az első világháborúba.

A kezdeti sikerek után II. Miklós csapatai megrendítő veszteségeket szenvedtek el az 1915 elején vívott kárpátaljai csatákban. Csak ezen küzdelmekben több mint 800 ezer fő veszett oda. A központi hatalmak gorlicei áttörését követő hadjárata két orosz hadsereget teljesen szétzúzott, a birodalom területi vesztesége pedig meghaladta a félmillió négyzetkilométert. Ezt a csapást az oroszok nem tudták kiheverni. A háború borzalmai, az éhínség és a nyomor a cár ellen hangolta a népet, leromlott a hadsereg morálja, amelynek harcképességét csak az antant támogatásával lehetett fenntartani.

A harctéri kudarcok, valamint a hátország nélkülözései tükrében nem meglepő, hogy a nép körében a „Le a háborúval!” jelszó széles támogatásra lelt. A zavaros viszonyokat kihasználva a német hírszerzés – amelynek elsődleges célja Oroszország kiütése volt a háborúból – külföldi száműzetéséből visszacsempészte Vlagyimir Iljics Lenint az Orosz Birodalomba 1917 áprilisában. Miután az oroszok utolsó világháborús offenzívája is összeomlott 1917 nyarán és az elégedetlenség tovább fokozódott, Lenin a cselekvés útjára lépett, és november 7-én kirobbantotta a bolsevik forradalmat.

A trónjáról ekkora már lemondó cárt letartóztatták és családjával együtt „saját biztonságuk érdekében” az Urálon túli Jekatyerinburgba szállították. Az ötvenéves Miklóst, a negyvenhat esztendős Alekszandra cárnét, a tizenhárom éves trónörökös Alekszejt valamint lányaikat, a huszonkét éves Olgát, a huszonegy éves Tatjánát, a tizenkilenc éves Máriát és a tizenhét éves Anasztáziát, továbbá a személyzet négy tagját 1918. július 16-áról július 17-ére virradóra egy bolsevik különítmény lemészárolta. Ezzel a brutális kivégzéssel ért véget a Romanovok több mint 300 éves uralkodása Oroszországban.

A cári Oroszország utolsó aranypénze volt ez az eredeti, több mint 4 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert érme, amely numizmatikai különlegesség és értékes nemesfém is egyben. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes.