HÍVJON MINKET!
(06-1) 297-6118

Heti ajánlatok

2018. 41. heti ajánlatunk!

Semlegesként a győztesek között

Semlegesként a győztesek között

Németország legészakibb, Dániával határos részén fekszik az egykori Schleswig hercegség, amely a középkor óta perszonálunióban volt a Dán Királysággal, a dán király Schleswig hercege is volt egyben. Ezt a hercegséget a 19. században, a nemzetállamok kialakulásának idején Dánia két ízben is megpróbálta beolvasztani a királyságba. Először 1848-ban tettek egy kísérletet erre, ami egy hároméves poroszokkal vívott vesztes háborúhoz vezetett. 1864-ben újfent eldördültek a fegyverek, és kezdetét vette a második schleswigi háború. Ebbe Ferenc József döntése nyomán a Monarchia is bekapcsolódott, így magyar csapatok vihettek végbe dicső haditetteket, a háborút ismét elvesztő Dánia homokbuckái között.

Egy harmadik lehetőség az első világháború után adódott, amelyben Dánia nem vett részt. A Német Birodalom veresége után azonban elérkezettnek látta az időt, hogy újból nekifusson a vele határos Schleswig régió megszerzésének. A dánok 1918 végén látva Németország totális összeomlását, bejelentették igényüket a területre. A versailles-i békeszerződésbe belekerültek a semleges Dánia igényei is, miszerint három zónában népszavazást kell tartani arról, melyik országhoz kívánnak az ott élők tartozni.

Bár a zónák kijelölése és a szavazás egyéb szabályai egyértelműen Dániának kedveztek, a dánok végül csak egy zónában kerekedtek felül. Ez a később Dél-Jyllandnak átkeresztelt terület 4 ezer négyzetkilométerrel és 166 ezer főnyi lakossággal – melynek negyede német nemzetiségű volt – gyarapította Dániát. Az új határvonallal azonban mindkét állam elégedetlen volt, a németek azt sérelmezték, hogy a győztesek által alkotott szabályok egyoldalúak voltak, és a legkevésbé sem igazságos (sőt inkább megalázó), hogy egy semleges állam területet hasítson ki magának a német földből. Dánia pedig sokkal nagyobb területre számított, mint amit végül megkapott.

Dániában a szavazás elvesztése súlyos belpolitikai válságot okozott. X. Keresztély dán király előbb elcsapta a kormányt, mivel az elszalasztotta a soha vissza nem térő alkalmat egész Schleswig bekebelezésére, majd utasította az új miniszterelnököt, hogy indítsa meg a dán csapatokat az egész tartomány megszállására. Mikor azonban az új miniszterelnök sem engedelmeskedett, X. Keresztély királynak visszavonulót kellett fújnia. A válság nyomán a király kénytelen volt ígéretet tenni arra, hogy a jövőben nem avatkozik a politikába, s a dán uralkodók azóta is ehhez tartva magukat, távol maradnak a mindennapi politizálástól.

A világháborús évek jellegzetes dán pénze volt ez az eredeti, csaknem 9 gramm összsúlyú, 900-as aranyból vert érme, amely numizmatikai különlegesség és értékes nemesfém is egyben. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

20 korona, X. Keresztély, Dánia, 1913-1931

20 korona, X. Keresztély, Dánia, 1913-1931
(8,96 gramm, 900-as arany, Ø 23 mm)

105 000 Ft

megrendelés

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes.

Aranypiac hírlevél

Adja meg e-mail címét, és máris minden fontos hír az aranyról házhoz jön!

Név:
E-mail: