Ugrás a főoldalra Ugrás a főoldalra Ugrás a főoldalra

Az arany előfordulása és kinyerése

Az arany a világon mindenütt megtalálható. A szárazföldeken, a tengervízben és még bennünk is megtalálható. Az arany koncentrációja és formája mindemellett igazán változatos. Az arany a mintegy 15 km vastag földkéregben 0,005 g/t koncentrációban fordul elő. Ez ugyan becslések szerint 30 milliárd (!) tonna aranyat jelent, de gazdaságos kitermelése sem most, és várhatóan a jövőben sem lesz kifizetődő. A világszerte, becslések szerint mintegy 95.000 tonna kitermelhető arany 90%-a még a föld mélyén várakozik. Kitermelése idővel egyre drágább és drágább lesz, ahogy újabb és újabb technológiákat kell majd alkalmazni. A világ összes eddig kitermelt aranya beleférne egy 18 méter oldalszélességű kockába!

Lelőhelyek

A szakemberek az arany kinyerésénél megkülönböztetik a hegyi és mosott (hordalék) aranyat. A hegyi arany kvarcjáratokban található, flyrit (FeS) és más szulfidok társaságában. Ezeket a lelőhelyeket nevezik elsődlegesnek (=eredetinek). A kvarcjáratok rendszerint mintegy 0,001% aranytartalmat mutatnak fel. Az arany kiművelése 2,5g/t aranykoncentráció fölött gazdaságos. Maximum 5-25 g/t aranykoncentrációt lehet elérni, ha a kőzetet lefejtik a kvarc-sávokról. Nagy mennyiségű elsődleges aranykincs található például Dél-Afrikában, Ausztráliában és Észak-Amerikában.

Az évmilliók során a felszín közelében lévő elsődleges aranykincset az erózió és a különböző időjárási tényezők (hőmérséklet, nedvesség, szél) elhordták, és a folyók árterében rakták le. Az így kialakult másodlagos lelőhelyeken talált „hordalékarany”, „aranytorlat” vagy „mosott arany” por vagy rögök formájában lelhető fel. Jelentős lelőhely található Clondike területén (Alaszkában), Oroszországban (az Urálban) és Ausztrália keleti részein.

A legtöbb rög nagyon aprócska, és súlyuk csak ritkán haladja meg az egy grammot. Óriásrög az Ausztráliából származó "Holtermann rög", amit 1872 októberében találtak, és 214,32 kg-ot nyomott. A második helyet egy Chile-ből származó rög foglalja el, amely 153 kg-ot nyomott a mérlegen. A valószínűleg legtisztább, 70,92 kg súlyú óriásrögre figyelemreméltó 986 ezrelékes tisztaságával 1850-ben találtak rá Ausztráliában, és a "Wellcome Stranger" nevet adták neki.

A hordalékarany lelőhelyeinek különleges, harmadik formája található Transvaal-ban, Dél-Afrikában. A világ legnagyobb aranylelőhelyénél a laza arany- és hordalék- lerakódások ismét kőzetjellegű konglomerátumává keményedtek. A meglévő homok kén jelenlétében aranyszulfiddá alakult.  A dél-afrikai bányatárók a világ legmélyebb tárói közé tartoznak. A rekordot jelenleg a "Western Deep Levels" bányája tartja Caritonville-ben 3840 méteres aknaszintjével. Ilyen mélységekben extrém munkakörülmények uralkodnak (55°C hőmérséklet).

Kinyerés

Az arany kinyerésének legősibb módszere az aranymosás. Az aranytartalmú homokot és az aprított kőzeteket vízzel keverik, és addig mozgatják, míg a specifikusan nehezebb aranyrészeket sikerül elválasztani a fölösleges iszaptól és homoktól. Az ókorban kendőket és hártyákat használtak, amelyeket később a ma is ismert aranymosó sziták váltottak fel.

Ez a változat viszont nem volt elég hatékony, mivel az arany fele a kimosott masszában visszamarad. Először a vegyi eljárások kifejlődésével nőhetett a kitermelés. Az amalgamációs eljárás az arany higanyban való oldhatóságán alapul, melynek során egy ötvözet keletkezik. Az amalgám leválasztása után az ötvözetet 360°C-ra melegítik fel, ezen a hőmérsékleten a higany elpárolog, és csak az arany marad vissza. Ezt az eljárást már a rómaiak is említették.

Másik eljárás a cianidos lúgozás, amely kihasználja a nátrium-cianid azon tulajdonságát, hogy oxigén jelenlétében oldja a nemesfémeket. Ezt az eljárást többek között akkor használják, amikor az érc aranytartalma amalgamációs eljáráshoz már nem elegendő. Az így nyert nyersarany már mintegy 900 ezrelékes finomságú, ami lényegesen jobb, mint a korábbi eljárásokkal nyert nyersaranyé.

Ha még ennél is nagyobb finomságra van szükség, klórgázzal történő finomítást, illetve elektrolízist alkalmaznak. A klórgázas finomítást 1921-től használják a dél-afrikai arany finomítására. Mivel az arany a többi kísérő fémmel ellentétben a klórgázzal szemben különösen ellenállónak mutatkozik, a klór jól használható a szennyező fémek eltávolítsára. A nyersarany-olvadékba agyagcsövön át klórgázt vezetnek, amely a kísérő fémekkel kloridokat alkot, és gáz formájában elpárolog. Csak az ezüst-kloridot kell végezetül a folyékony aranytól további feldolgozással leválasztani. Az aranyat ezután rudakba öntik, amelyek finomsága eléri a 995-öt.

A 999,9 ezrelékes finomságú tiszta aranyat, amit gyakran a legtisztább aranynak is neveznek, csak elektrolitikus aranyleválasztással lehet nyerni. Ezt az eljárást többnyire csak olyan finomítókban használják, amelyek a bányatársaságok gyengébb finomságú standard rudait tovább nemesítik, szaknyelven színítik.



« előző oldal
vissza a tudástárhoz
következő oldal »


 
Valós idejű árfolyamok

Használati útmutató
30-napos grafikon
5-éves grafikon
Videó rólunk
JW Player goes here