Ugrás a főoldalra Ugrás a főoldalra Ugrás a főoldalra

Történelmi aranyérmék

Mielőtt a Krugerrand a hatvanas évek végén modern befektetési célú érmévé lépett volna elő, voltak korábbi példaképei, melyek hasonló tulajdonságokkal bírtak. Ezek az érmék többnyire az aranyalap korszakából származnak, több mint 100 évesek és akkoriban tömegesen verték őket. Egyes évjáratok vagy motívumok ritka numizmatikai darabokká léptek elő, más évjáratokat, egyes motívumokat pedig szinte fémáron lehet megvenni, minimális felárral.

Az akkori érmenagyság egyértelműen 1 uncia alatt volt. Az akkor használatos pénzverési technológiákkal még nem tudtak színtiszta aranypénzeket verni. Az eredeti aranyérmék mellett ma már léteznek utánveretek is, melyek az eredeti motívumot jelenítik meg olyan évjárattal, mellyel az eredeti érmét sohasem verték. Többnyire az eredeti érme utolsó hivatalos évjáratát követő évet választják.


Dukátok (utánveret, Ausztria)

Dukátokat (angolul Ducat) első alkalommal 1284-ben vertek Velencében. Elterjedési területe később egész Európát felölelte. Ausztriában és Magyarországon a dukátokat évszázadokon át 1858-ig törvényes fizetőeszközként verték.

Már egy évvel korábban I. Ferenc József császár (1848-1916) engedélyezte további verésüket ún. "kereskedelmi érmeként". Így az egyszeres dukátot egészen 1911-ig, míg a négyszeres (vagyis négyszeres méretű) dukátot 1914-ig folyamatosan verték. Akkor az I. világháború miatt végleg befejeződött az érme verése.

A "kereskedelmi érme" azt jelenti, hogy az államok közötti áruforgalom értékét ezen érmékre számolták át, és tartották nyilván. Illetve egyenlítették ki szükség szerint a tartozást. Mivel az érmék nem voltak jelen a mindennapi pénzforgalomban, a szó megszokott értelmében nem voltak kopásnak kitéve. Tekintettel arra, hogy a puha arany nem volt karcolásoknak, kopásnak kitéve, nem volt szükség ötvözésre. Így olyan, csekély réztartalmú aranyérme jött létre, amelynek finomsága 986 ezrelék volt. (A jobb megértés kedvéért: ma a jegybankok, fémfinomítók vagy tőzsdék között a kereskedelem 400 unciás, azaz 12,5 kg-os aranyrudakkal folyik, akkor többek között ilyen érmékkel zajlott.)

A Münze Österreich utánveretein verési évként az eredeti érmék utolsó hivatalos verési évét követő évet tünteti fel, az 1915-öt. A két aranyérme motívuma I. Ferenc József császár (1848-1916) portréját mutatja. A hátoldalon az osztrák császári címer és a négyszeres dukát esetében a címer alatt érme súlynagysága látható zárójelben "(4)". A négyszeres dukátok átmérője nagyobb, mint az 1 unciás Filharmonikusoké, harmadnyi súly mellett. Az aranyérme mindenekelőtt Ausztriában kedvelt ajándék - ideális és esztétikus arany pénz helyett.



Névérték

Megnevezés

Finomság

Aranytartalom

Összesen

Méret

ÁFA

-

1 Dukát

986

3,4424 g

3,4909 g

19,75 x ? mm

0 %

-

4 Dukát

986

13,7696 g

13,9636 g

39,50 x ? mm

0 %


Gulden (utánveret, Ausztria)

1865-ben Franciaország, Belgium, Olaszország és Svájc megalapították a Latin Uniót, melynek keretén belül egységesítették az érmék méretét, nagyságát, súlyát, a fémtartalom tisztaságát, azaz minden lényeges fizikai jellemzőt. Tekintettel arra, hogy ezek a pénzek akkor még úgynevezett súlypénzek voltak, azaz a pénz általános egyenértékes funkcióit épp azáltal látta el, hogy annyit ért, mint a benne meglévő színsúly nemesfém, az Unión belül minden egységesített érme érvényes volt, tekintet nélkül arra, hogy az Unió mely országa adta ki. Gyakorlatilag, funkciójukban a mai euró előfutárának is tekinthetők. Bár az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-ben, a kiegyezés évében előszerződést kötött a Latin Unióval, sosem érte el a belépéshez szükséges pénzügyi stabilitást. Ezzel együtt 1870-től megszületett két olyan osztrák-magyar aranyérme, amelyek az Unió aranyérméivel egybevethetők, az Unió által is elfogadottak voltak. A 8 gulden (= 8 aranyforint vagy 20 frank), illetve 4 gulden (= 4 aranyforint vagy 10 frank) aranyérmék átválthatóságát, európai elfogadottságát jelzi, hogy névértéküket két pénznemben is ráverték az érmékre. Mindkét érmét 1892-ig verték, amikor is új pénzrendszert vezetett be a Monarchia, a korona lett az új fizetőeszköz.

Ezek az érmék az Osztrák Pénzverde utánveretei,  melyek mindegyike az 1892-es évszámmal kerül verésre. Mindkét motívum tökéletesen mása az eredetinek. Az előoldalon I. Ferenc József császár (1848-1916) portréja látható, a hátlapon az állami címer a kétféle névérték megadásával. A szegély sima, mélyített körbeírással. Ez esetben is rezet használtak ötvözési fémként.

Az éves kiadási szám összehasonlítva a dukátokkal, egyértelműen kisebb. A 4 gulden érme esetében a rekordév 1977 volt, mikor is 211.343 darabot vertek, a 8 gulden érméből pedig 1968-ban 336.719 darabot. Más években csak csekély számú kiadás volt vagy egyáltalán nem verték. 1988-ban jelent meg az utolsó, 500 példányos új kiadás a 8 guldenes érméből. A 4 guldenest 1999-ben verték utójára.



Névérték

Megnevezés

Finomság

Aranytartalom

Összesen

Méret

ÁFA

4 aranyforint / 10 farnk

Gulden

900

2,9033 g

3,2258 g

19,0 x ? mm

0 %

8 aranyforint/ 20 frank

Gulden

900

5,8065 g

6,4516 g

21,0 x ? mm

0 %


20 korona (utánveret, Ausztria)

Az 1892-es pénzreform megalapozta a korona-pénzrendszert. Két korona aranyérmét szántak a gulden érmék utódjaiként: a 10 és 20 koronás aranyérmet. A kisebbet csak 1892-től 1912-ig verték, ellenben a 20 koronást a kezdetektől egészen 1915-ig. Később még különböző jubileumok alkalmából 100 korona névértékű aranypénzeket is kiadtak. A koronát, mint fizetőeszközt az elszabadult infláció miatt Ausztriában 1924-ben a schilling, Magyarországon 1926-ban a pengő váltotta fel.

Befektetési célú aranyérméknek leginkább az utánveretek felelnek meg, mivel az árukban csak kevés gyártási felár van az aktuális aranyárhoz képest. A Münze Österreich a 10 koronás érmét 1912-es évszámmal verte 1992-ig, a 20 koronást 1989-ig, a 100 koronás példányt pedig 1988-ig, mindet ugyanazzal a motívummal. Az előoldalon I. Ferenc József császár (1848-1916) portréja látható, a hátoldalon az állami címer a névérték megadásával. A szegély sima és mélyített körbeírással készül. Ötvözési fémként rezet használtak.

Az érmék éves kiadási száma extrém módon ingadozott. A 10 koronás darab 1967-ben 277.347 példánnyal elérte a legmagasabb éves kiadási számot, 1984-ben 102 darabbal a legkisebbet. 1968-ban a 20 koronásból 364.730 darabot vertek, 1954-ben mindössze 6 példányt. A 100 koronás érméből csak 1974-ben több mint 2 milliót állítottak elő, de a legutolsó három verési évben (1984/85/88) csak 50 darabot, 1983-ban csak 5 (!) darabot.



Névérték

Megnevezés

Finomság

Aranytartalom

Összesen

Méret

ÁFA

10

Korona

900

3,0488 g

3,3875 g

19,0 x ? mm

0 %

20

Korona

900

6,0976 g

6,7751 g

21,0 x ? mm

0 %

100

Korona

900

30,4878 g

33,8753 g

37,0 x ? mm

0 %


20 márka (Poroszország, Német Birodalom)

1871. január 18-án I. Vilmost Versailles-ban kikiáltották német császárnak - létrejött a Német Birodalom. 25 államból állt, messzemenő önállósági jogokkal, amelyek közül mindössze négy tudta felmutatni a királyság státuszát: Bajorország, Poroszország, Szászország és Württemberg. A Birodalom megalapításával egyidejűleg pénzreformot hajtottak létre - a márka felváltotta tallért.

A három császár, a Hohenzoller-házból származó I.Vilmos, III. Frigyes és II. Vilmos, akik 1871-től 1918-ig álltak a Német Birodalom élén, egyúttal Poroszország királyai is voltak. Az aranyba fektetők számára a porosz I. Vilmos (1871-88 közötti évjáratok) és II. Vilmos (1888-1913 közötti évjáratok) 20 márkásai lehetnek elsősorban érdekesek, mivel ezekben az években az összes kibocsátás elérte a tízmilliós nagyságrendet is. Tehát az érmék ugyan eredetiek, de magas kibocsátási példányszámuk a mai napig biztosítja, hogy jelentősebb numizmatikai felár nem épült be az áraikba. Más 20 márkás daraboknál a kibocsátott mennyiségek jelentősen kisebbek voltak, így ritkább az előfordulásuk manapság, és épp ezért jelentős gyűjtői, numizmatikai felár rakódott rájuk. (pl. egyértelműen gyűjtői árat (25.000 eurót, vagy még többet) adnak az 1872-ben, Szász-Coburg és Gotha hercegségekben megjelent 20 márkákért - II. Ernő portréjával -, mivel mindössze 1.000 darab került kibocsátásra.

Mint minden eredeti érme esetében, itt is érvényes, hogy vannak évjáratok, vagy nagyon jó állapotban megmaradt példányok, amelyeken természetesen jelentős gyűjtői felár halmozódik. Mindkét aranyérme 900-as finomságú, és 7,168 gramm (= 0,2305 uncia) súlyú. Az érme előoldalán a császár látható, a hátoldalon a birodalmi címer, a névérték, és a verés éve.



Névérték

Megnevezés

Finomság

Aranytartalom

Összesen

Méret

ÁFA

20 Márka

Poroszországi I. Vilmos

900

7,168 g

7,965 g

22,5 x ? mm

0 %

20 Márka

Poroszországi II. Vilmos

900

7,168 g

7,965 g

22,5 x ? mm

0 %


Sovereign (Nagy-Britannia)

A Sovereign 22 karátos (916,6 ezrelék) aranyból készült, és első alkalommal Londonban verték 1817-ben. A hátlapon leggyakrabban használt motívum Szent György lovon, a sárkánnyal vívott harcában. Időnként kiadásra került a királyi címert ábrázoló veret is. Az előoldalon a mindenkori uralkodó portréja látható. A képet néhány évenként az uralkodó valós kinézetéhez aktualizálják.

Nagy-Britannia számos akkori és volt gyarmata miatt a Sovereign világszerte igen elterjedt, és sokáig pénz- és befektetési célú érmeként is használták. A birodalom fénykorában a Sovereing-t Bombay-ban (I), Ottawa-ban (C), Melbourne-ben (M), Perth-ben (P), Pretoria-ban (SA) és Sidney-ben (S) is verték, ahol a városok után írt betűjel az ott működő pénzverő verdejeleként meg is jelent a korabeli érméken. A verdejelet nehezen lehet észrevenni, mert az ágaskodó ló hátsó lábai alá lettek verve. A történelmi Sovereign két méretben, 1 font és 1/2 font értékben létezett.

A kiadások száma az aranyalap idejében milliós nagyságrendet öltött, utána fokozatosan visszaesett. Sovereign-t nem vertek minden évben, alkalmanként 10 vagy akár több év is kimaradt. Még napjainkban is vernek Sovereing-t, a kiadási szám azonban már négy- vagy ötjegyű. (Balra lent: Victoria (1872), jobbra lent: IV György (1925))


Névérték

Megnevezés

Finomság

Aranytartalom

Összesen

Méret

ÁFA

(1 £)

Sovereign

916,66

7,322 g

7,988 g

22,05 x ? mm

0 %

(1/2 £)

Sovereign

916,66

3,661 g

3,994 g

19,30 x ? mm

0 %


Pesos (Mexikó)


A "Pesos"-t lehetne a mexikói Libertad ezüst befektető érme arany elődjének is nevezni. Az érme 900 ezrelékben arany (21,6 karát), réz ötvözőfémmel. A Pesos hat különböző méretben létezik, amelyeket a szaknyelv "Centenario Familie" néven is említ.

Jellemzőek a különböző motívumok mindkét oldalon.  Az 50 Pesos érme kivételével a névérték nem számokkal, hanem szavakkal van kiírva (20 = Veinte, 10 = Diez, 5 = Cinco, 2 1/2 = Dos y Medio, 2 = Dos). 1921 és 1931 valamint 1944 és 1947 között az 50 Pesos aranyérméből több mint 4 milliót vertek. A 20 Pesos érméből 1917 és 1921 között csak feleannyi, 2 millió példány készült. Az 5 és 10 Pesos érméket már 1905-ben is verték, a 2és 1/2 értékű aranyból az évek során a kiadások száma bőven meghaladta az 5 millió darabot. A nyolcvanas években megjelentek az utánveretek, ezek száma pl. az 50 Pesos érme esetében bőven meghaladta a milliós határt. (Balra lent 20 Pesos, jobbra lent 10 Pesos)



Névérték

Megnevezés

Finomság

Aranytartalom

Összesen

Méret

ÁFA

50 Peso

Pesos 'Centenario'

900

37,50 g

41,67 g

37,0 x 2,69 mm

0 %

20 Peso

Pesos 'Azteca'

900

15,00 g

16,67 g

27,5 x 2,03 mm

0 %

10 Peso

Pesos 'Hidalgo'

900

5,00 g

8,33 g

22,5 x 1,40 mm

0 %

5 Peso

Pesos 'Hidalgo'

900

3,75 g

4,17 g

19,0 x 1,14 mm

0 %

2 1/2 Peso

Pesos 'Hidalgo'

900

1,875 g

2,08 g

15,5 x 1,00 mm

0 %

2 Peso

Pesos

900

1,50 g

1,67 g

13,0 x 0,86 mm

0 %


Helvetia (Svájc)

"Helvetia" a helvétek törzséből levezethető újlatin neve Svájcnak, és egyben egy allegorikus nőalak, aki megtestesíti Svájcot. Női alakként először a XVIII. században bukkant fel. Helvetiát mindmáig rányomják a svájci pénzekre és bélyegekre, és úgy politikai, mint hazafias témák ábrázolásakor fontos szerepet játszik. 1895-ben a Svájci Pénzügyi Hivatal elhatározta, hogy a 20 frankos Helvetia éremnek új kinézetet ad. Az egész országban meghirdetett versenyben végül Fritz Ulisse Landry (1842-1927) ábrázolása lett a nyertes.

Az eredeti Helvetia aranyérmét 1883-tól 1896-ig mintegy 1,7 millió darabban bocsátották ki. Az 1888-ban vert mindössze 4.224 darab ritkasággá vált. Az előoldalon Helvetia portréja látható. A hátoldalon a svájci címer egy babérkoszorúval körülölelve, a pénz értéke és a verés éve szerepel.



Névérték

Megnevezés

Finomság

Aranytartalom

Összesen

Méret

ÁFA

20 Frank

Helvetia

900

5,806 g

6,451 g

21,0 x 1,25 mm

0 %


Vreneli (Svájc)

A "Vreneli" az egyik legismertebb svájci aranyérme. A 20 frankos aranyérméből, amit 1897 és 1949 vertek, mesébe illő mennyiség, 58,6 millió darab van forgalomban. A ritka évjáratok, amelyek az aranyárhoz viszonyítottan magas gyűjtői áruk miatt a befektetők számára elvileg nem jöhetnek számításba, a következők: 1904-06 (csak 100.000 db), 1926 (50.000 db) és 1935 (175.000 db) a kibocsátott darabszám.

Az 20 frankos érme előoldalán egy női mellkép néz balra, sűrű haja befont copfban van felkötve, a ruháját havasi gyopárok díszítik, a háttérben hegyek látszanak. A női mellkép fölött a "Helvetia" felirat látható, a szegélyen jobbra lent a művész neve, "F. Landry". A hátlapon a svájci címer vágott pajzsban, dús tölgylevelek között, a névérték és az évszám található. Az 1935-ben vert érméken még szerepel egy "L" is (Lingot = rúd) az évszámtól balra. A perem dombornyomásos és 22 csillagból áll, az évszám, 1947 ill. 1949 és a körbe futó felirat "AD LEGEM ANNI MCMXXXI".

A 10 frankos Vreneli csak feleakkora, mint a 20 frankos. Optikailag az érme előoldala csak a művész nevének elrendezésében különbözik (nem jobb oldalon, hanem a bal oldali alsó szegélyen). A hátoldalon a pénz neve, és az évszám szerepel. Fölötte a svájci kereszt a sugárkoszorúval, lent két egymásba fonódó havasszépe és tárnics. Az érme pereme csak bordázott. Az összes kiadási szám 2,65 millió darab volt, a legkisebb darabszámot, 100.000 darabot az első verési évben (1911) adták ki, a legtöbbet, 1,12 millió darabot pedig az utolsó verési évben, 1922-ben.

Kinézetében a 100 frank névértékű Vreneli aranyérme megegyezik a 10 frankos Vreneli érmével. Különbségek csak a méretben, a rávert névértékben, és a kiemelkedő szegélyfeliratban vannak: "DOMINUS PROVIDEBIT" ("Az Úr majd gondunkat viseli"). Az 1925-ben 5000 példányban vert 100 frankos érme igazi ritkaságnak számít, így nem tekinthető befektetői érmének, igazi numizmatikai kincs.



Névérték

Megnevezés

Finomság

Aranytartalom

Összesen

Méret

ÁFA

100 Frank

Vreneli

900

29,032 g

32,258 g

35,0 x 2,20 mm

0 %

20 Frank

Vreneli

900

5,806 g

6,452 g

21,0 x 1,25 mm

0 %

10 Frank

Vreneli

900

2,903 g

3,226 g

19,0 x 0,90 mm

0 %



« előző oldal
vissza a tudástárhoz


 
Valós idejű árfolyamok

Használati útmutató
30-napos grafikon
5-éves grafikon
Videó rólunk
JW Player goes here