Amit az aranyról tudni érdemes -

Befektetési célú nemesfémek

Aranyrudak, tömbök, lapkák

Történelmi szempontból nézve a rudak a fém-, pontosabban az érme formájú pénzek elődjei voltak, amelyeket kb. Krisztus előtt 2000-től már használtak. Az antik rudak az akkori gyártási technológiák, a kereskedelmi használat miatt még más formájúak voltak. Napjainkban a rudakat beolvasztott fémként vagy félgyártmányként definiálják, amelyek formába öntve dermednek meg. Illetve ma már a kisebb súlyú rudakat hengerelt lemezből formával vágják ki, majd az így nyert nyers lapkákat verési eljárással formálják végső alakjukra. A ma használatos laposabb formát meghatározza az is, hogy a rudakat könnyebb legyen kezelni és felhalmozni, tárolni.

Az arany, ezüst, platina vagy palládium nemesfém rudakat számos finomító, illetve verde gyártja – Argor, Heraeus, Umicore, stb. –, melyet saját nevükben, illetve más forgalmazókon keresztül – bankok, Osztrák Pénzverde – értékesítik. A különböző gyártók nem hoztak létre szabványokat a rudak formájára és méretére, az összevetés alapja a fémtartalom, a finomság és a súly. Így többféle méretű, színárnyalatú tömbök léteznek egymás mellett, melyek tisztaságban összevethetők.

A vert rudakat méretei jellemzően 1 g, 2 g, 2,5 g, 5 g, 10 g, 20 g, 1 uncia, 50 g és 100 g. Egyes forgalmazók a vert rudakat zsugorfóliával leforrasztják, védve őket a fizikai sérülésektől. A sértetlen fólia egyúttal tanúsítja azt is, hogy a benne lévő tömböt nem manipulálták, nem hamisították. Az ennél nagyobb súlyú tömbök már öntési eljárással készülnek. Az öntött rudak könnyen felismerhető jegyei a lekerekített élek, a nem egyenes felületek, részben kúpos forma és a gyakran eltérő méretek. Az előállítási folyamat miatt a vert rudak fényesek, az öntöttek inkább mattak.

Minden aranytömbön, aranyrúdon jellemzően a következő öt-hat adat, jelzés található: gyártói fémjel, védjegy, ha a gyártótól eltérő, akkor a forgalmazó fémjele, a finomítás ténye – FINE GOLD – , a fémtisztaság mértéke, a súly és a gyártó-forgalmazó által adott és nyilvántartott azonosító sorszám. A sorszámot jellemzően utólag viszik rá a rudakra, tekintettel arra, hogy az változó adat, míg a többi a gyártási folyamat során veréssel, vagy az öntés közben kerül kialakításra a tömbökre. A finomságnak arany esetében legalább 995 ezreléknek, ezüstnél 999 ezreléknek, míg a platinánál és palládiumnál pedig 999,5 ezreléknek kell lennie ahhoz, hogy megillesse őket a színarany, színezüst, stb. elnevezés.

Ha az országhatárokon túltekintünk, az itt ismertetett vert, stancolt és öntött derékszögű rúdformák mellett sok más változat is ismert. A forma mellett (kör, ovális, szögletes vagy teljes figurák) felkínálnak motívumokat (csillagjegy, lóhere) vagy más súlyegységeket is (pl. Uncia, Tael, Tola, Chi és Don). Az egyéb biztonsági jellel – például hologrammal – ellátott vagy festett rudak teszik teljessé a kínálatot.

Az egy kilogramm fölötti rudakat (szaknyelvben ezeket nevezik „kereskedelmi rudaknak”) többnyire az előállítók, (bányatársaság), finomítók, további feldolgozók (félkész termékek, ékszeripar) vagy központi bankok (tárolás) számára tartják fenn. Kivételt képez az ezüst, amely alacsony ára miatt akár 5 kilogrammos rudakban is kapható. A kereskedelmi aranyrudak 400 uncia súlyúak (kb. 12,5 kg), az ezüst kereskedelmi rudak akár 30 kg-osak is lehetnek, a platinából készültek 5, a palládium rudak – ezek esetében két méret is van - pedig 3 vagy 5 kg súlyúak. Mivel a kereskedelmi rudak az „ideális” súlytól eltérhetnek, minden rúdnak a szokott adatokon kívül egzakt súlyadatai is vannak. Így elvileg minden kereskedelmi rúd egyedi. Ezek a rudak, pl. az arany esetében kisebb finomságúak is lehetnek.

Különleges törvényi rendelkezések a rúd méretét, kinézetét, finomságát nem befolyásolják. Mindenkinek lehetősége van nemesfém rudakat előállítani. De a finomság és az összsúly az ami a konkrát árat meghatároza. A vétel-eladás átláthatóságának biztosítása érdekében a londoni fémtőzsde, a "The London Bullion Market Association" , röviden LBMA bevezette a "good delivery" márkajelzést, tanúsítványt. Amennyiben a rudakat előállító cég teljesít bizonyos feltételeket és előírásokat, és ezek folyamatos betartását az LBMA jogosult ellenőrizni, akkor az általa kibocsátott tanúsítvány alapján az aranyrudakon szereplő adatokat a világon mindenütt helytállónak tekintik, és külön vizsgálat nélkül elfogadják.

Az érmékkel ellentétben a rudaknak nincsenek évjárati adatai, és nincsenek a kibocsátásra vonatkozó mennyiségi korlátok. A nemesfém rudak előállítási folyamata lehetővé teszi, hogy a gyártó rövid időn belül, rugalmasan tudjon reagálni a keresletváltozásra. Az előállítási folyamat – egyoldalú veret, szemben az érme két oldalával, hazai előállítók, tehát kisebb szállítási költségek – miatt a nemesfém rudak általában olcsóbban megszerezhetők, mint az érmék. Továbbá igaz az, hogy minél nagyobb a rúd, annál kisebb a fajlagos gyártási felár, hiszen egy aranyrúd előállításának gyártási költsége közel fix költség, nem függ a rúd súlyától.

"Négykilences" rudak forgalmazója az Osztrák Pénzverde

V. Lipót herceg alapította 1194-ben a napjainkban „Osztrák Pénzverde” néven működő társaságot. Kereken 200 évvel később, 1397-ben említik először okiratilag a verdét, akkori nevén a Bécsi Érmét. Az érmeverés terén meghatározó mérföldkő volt a társaság életében többek között a mai napig is vert Mária Terézia-tallér, az aranyalapú pénzre, a koronára való átállás 1892-ben, a schilling bevezetése (1924 ill. 1945) és az első ezüst emlékérme kiadása 1955-ben.

A Felső Érmehivatal a pénzügyminisztérium alárendelt intézménye volt. A verde és a hivatal 1988-ban került az Osztrák Nemzeti Bankhoz (OeNB). 1989.január 1-én egyesült a két társaság Osztrák Pénzverde név alatt, amelynek részvényei 100 %-ban az Osztrák Nemzeti Bank tulajdonában vannak. Még ugyanabban az évben megjelent a „Bécsi Filharmonikusok”, Ausztria első befektetési célú aranyérméje, és az egyetlen, amely az euró névértékkel bír.

Magyarországon a bécsi eredetű nemesfém rudak talán a legelterjedtebbek. Az Osztrák Pénzverde kiemelt figyelmet fordít az új, kelet európai piacoknak, különösképpen az EU bővítése óta. Svájci leányvállalatával (Argor-Heraeus S.A.) együttműködve 1995 óta 1 grammtól 1 kg-ig kínál aranyrudakat. A tömböket 100 gramm súlyig verik, 250 grammtól pedig öntik. Minden aranyrúdon szerepel az Osztrák Pénzverde fémjele, a színarany – „FINE GOLD” – kifejezés, a 999,9-es finomság, a súly, az rúd egyedi száma, valamint az Argor-Heraeus SA finomító-gyártó fémjele, amely bír a londoni LBMA „Good Delivery” minősítéssel. A kizárólag aranyból készült rudakat 100 gramm súlyig eredetiség igazolással fóliába forrasztják be, és így hozzák forgalomba.

Ugyanez érvényes a kinebar®-rudakra, amelyek 1, 5 és 10 gramm súlyban csak vert formában léteznek. A rúd egyébként sima alsó oldala egy hologram mintával ellátott, amely egyidejűleg biztonsági és eredetiségi jelzés is. A szokványos minta a Bécsi Spanyol Lovasiskola lipicai lovait ábrázolja. Más-más szögből nézve a ló és lovas alakja változik, és az „ügetés” formáját veszi fel. Az ezredfordulóra egyszeri alkalommal megjelent egy különleges kiadás tűzijáték motívummal, amelyen a fény beesési szögétől függően az 1999-es évszám 2000-re változik.

 

Öntött aranyrudak

kinebar®

 

 

Nemesfém-kereskedelem

A nemesfémek árát naponta közlik a világ pénzügyi piacain. Az arany legfontosabb kereskedelmi helyei Zürich, London (International Financial Futures Exchange = Liffe), Hongkong és New York. Londonban naponta két alkalommal grémium állapítja meg  az arany fix árfolyamát. Jelentős még a Commodity Exchange "COMEX", a világ legnagyobb nemesfém tőzsdéje (arany és ezüst) és a New York Mercantile Exchange "NYMEX" (Energiaszerződések és platina).

 

« vissza