Csúcsról csúcsra tart az arany ára
(2005.09.19.)
Az arany ára 17 éves történelmi csúcsot döntött péntek éjjel. A New York-i tőzsdén 462,90 dollárba került egy uncia. Tőzsdei elemzők szerint kiigazítás, ezt követően újabb csúcs várható. A JP Morgan szerint az aranyár 2006-ban akár 500-520 dollárra is erősödhet.
Péntek éjjel csúcsra járt az arany ára a New York-i tőzsdén. A nemesfém unciájáért 462,90 dollárt kértek. Az arany két nap alatt összesen 9,20 dollárt ugrott, amíg elérte a csúcsot. Az unciánkénti ár hétfőn reggel kilenc órakor 459,40 dollár volt.
Oláh Flórián, a Hamilton Tőzsdeügynökség üzletkötője az [origo]-nak elmondta: a világgazdaságban tapasztalható bizonytalanságok miatt vásárolnak egyre többen aranyat. Az áremelkedéshez hozzájárult az is, hogy kiszivárgott: a nemzeti bankok már megszabadultak idén eladható aranykészleteiktől.
Szintén fontos szerepet játszott az áremelkedésben az egyre növekvő olajár, és az amerikai gazdasági növekedés lassulásától való félelem. Ugyanakkor továbbra is töretlen az érdeklődés a fizikai arany iránt Kínában, Indiában és Törökországban.
Az emelkedés után várhatóan profitrealizáció lesz, Oláh Flórián szerint a pénteki csúcs után 450 dollár körüli árra esik majd vissza az aranyár, hogy aztán októberben újra nekilendüljön. A magyar befektetők megijedtek a magas ártól, és 450 dollár fölött kiszálltak a kereskedésből. A Hamilton elemzője szerint év végéig az arany ára elérheti a 480-490 dolláros árat unciánként. A JP Morgan elemzői szerint jövőre nem kizárt az 500-520 dolláros ár sem.
Forrás: Origo
Csúcsra tart az aranyár
(2005.08.14.)
A kőolaj drágulása és a gyenge dollár viszi a 17 éves csúcs közelébe az aranyárat. Elemzők szerint ha az arany átlépi a 450 dolláros unciánkénti árat, újabb drágulás várható.
Az arany ára fokozatosan közelít az 1988 júniusában érért csúcshoz, miután befektetési alapok komoly pénzeket fordítanak aranyvásárlásra a dollár gyengülése és a kőolaj áremelkedése miatt.
1988 közepe óta tavaly decemberben került a legmagasabbra az arany ára, akkor 456,75 dolláron jegyezték unciáját és idén eddig már háromszor közelítette meg ezt a szintet. Elemző szerint, hogy ha az arany ára eléri a 450 dollárt, akkor igen gyorsan 455 dollárra nő, majd meghaladja a tavaly decemberit.
A Holt and Shapard Capital Management pénzkezelő cég egyik szakértője korábban azt mondta, hogy idén tovább drágul az arany ára, az év végére elérheti akár az 500 dollárt. Az arany drágulása 2001-ben indult, amikor történelmi mélyponton, 250-270 dolláron állt, majd 400 dollár fölé emelkedett a globális gazdaság kilátásainak a bizonytalanságára és a terrorizmustól való félelemre.
A Holt and Shapard várakozása szerint a következő években tovább lassulhat a globális gazdaságnövekedés, miközben a dollár árfolyama folyamatosan gyengül, csökkennek a kötvénypiaci hozamok és az értéktőzsdéken több visszaesésre kerül sor, és ezért a befektetők mint biztos befektetést felértékelik az arany szerepét a dollárral szemben. Az arany augusztusi unciánkénti ára (dollárban) a héten New Yorkban: Hétfő 434,70 Kedd 434,20 Szerda 436,50 Csütörtök 445,50 Péntek 445,90.
Forrás: Origo
Az aranyon nem fog a tőzsdepánik
(2005.07.15.)
 A londoni terrortámadások után aranyvásárlási pánik tört ki a tőzsdén. Azt mondják, a sárga fém számít a legértékállóbb befektetésnek. Az origo utánajárt annak, hogy mi mozgatja az aranypiacot, és hol jön ki olcsóbban az, aki egy-két aranytömbre vágyik. Megtudhatják azt is, hogy mikor volt Magyarország aranynagyhatalom.
A londoni terrortámadások hírére pánikszerű aranyvásárlás indult az árutőzsdéken. Fél napon belül azonban mindenki ismét a nagyobb kockázatot jelentő áruval: kőolajjal, kávéval, dollárral kereskedett. Az arany mindig is menekülési utat jelentett a tőzsdén, akkor vásárolják, ha nagy kockázatot jelent más árukkal - például kőolajjal - kereskedni.
"Aranyat és svájci frankot elsősorban akkor szokás vásárolni, ha nagy a politikai-gazdasági bizonytalanság" - állítja Oláh Flórián, a Hamilton Tőzsdeügynökség nemzetközi árutőzsdei elemzője. A tőzsde pszichológiája szerint az igazán rossz hírek aranyfelvásárlási hullámot indítanak el, mert mindenki biztosítani akarja magát az esetleges kockázatok ellen, és értékálló áruban akarja tudni a pénzét.
Árfolyam az utóbbi fél évben
"Az arany rövid és középtávon egyaránt a dollárhoz kötődik, azonban a kőolaj száguldozása is árfolyam-növekedést vetít elő" - mondta az origo-nak Oláh. A nemesfém 2004 december 6-án volt tizenhat éves történelmi csúcson, egy uncia 456 dollárba került. A dollár akkor mélyponton volt, ez okozta a nemesfém felértékelődését. Tovább rontott a helyzeten az a javaslat, amely szerint az IMF aranytartalékaiból kellene finanszírozni a legszegényebb országok segélyezését. Az eredeti ötlet szerint negyvenmilliárd dollárnyi aranyat adtak volna el - ez elegendő lenne ahhoz, hogy hat és fél futballpályát centi vastagon arany borítson. A piacon megjelenő nagy mennyiségű arany jócskán levitte volna az árakat. Az USA lobbiereje természetesen megakadályozta ezt, ezzel enyhe emelkedés kezdődött az aranyárban
Március-áprilisra az ár már 444 dollár volt, azonban ezt a dollár erősödése újra lefelé nyomta. Az arany ára az olajárrobbanás hatására ment ismét feljebb. A befektetési alapok az inflációval együtt járó olajáremelés ellen biztosították magukat arany vásárlásával.
Aranyra nagyobb fizikai kereslet Törökországban és Kínában van. Utóbbi országban nemrég engedélyezték a négy legnagyobb banknak, hogy aranytömböket árusítson - ez azonban egyelőre nem érezteti hatását a világpiacon. Idén nem várnak jelentősebb árfolyam-növekedést, az ár legfeljebb 450 dollárig mehet fel.
A BÁV aranytömbjei
A BÁV Rt. 2004. december 13-tól kezdve forgalmaz egy- és félunciás aranytömböket. Az érdeklődés akkora volt, hogy még decemberben újra kellett verni az 500-500 egy-, illetve félunciás aranytömböt. A kereslet csak március-áprilisban esett vissza valamelyest, azonban májustól kezdte a részvénytársaság ismét a kereslet növekedéséről számolt be.
"Az emberek nem pusztán befektetésként vásárolták a tömböket" - foglalta össze az aranytömb-kereskedés tapasztalatait Kovácsné Racskó Szilvia, a BÁV Rt. nemesfém szakágazatának vezetője. A tömbök ugyanis különleges kivitelben készülnek. A szokásos, csak a finomságot és a súlyt ismertető fémjelzés mellett a magyar egyunciás aranytömbökre a koronaékszerek ábrája is felkerült. Ez a magyarázata annak, hogy a szép kivitelű aranytömbök iránt a Magyarországon járó külföldi turisták is érdeklődnek.
Az aranytömbök elkészítéséhez a BÁV Rt. nem a világpiacról szerzi be a nemesfémet. A társaság a saját záloghálózatába leadott és ki nem váltott aranyat dolgozza fel ilyen módon. Az árak ennek megfelelően nem igazodnak percre pontosan a világpiac áraihoz: az egyunciás tömb 99 ezer, míg a félunciás ötvenezer forintba kerül. Az üzlet sikerét ennek ellenére mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a kereskedés megindulása óta mintegy ötven kiló aranyat értékesítettek egy- és félunciás aranytömbök formájában. A sikerre való tekintettel a BÁV Rt. tervbe vette, hogy 100 és 50 grammos aranytömbbel is megjelenik a piacon.
Bécsből olcsóbb
Oláh Flórián szerint a BÁV meglehetősen drágán méri az aranyat. A társaság jócskán fölébe megy a jelenleg 421,90 dolláros fizikai piaci árnak, átszámítva 483 dollárért adja az arany unciáját. Ráadásul igen magas a vétel és az eladás közti különbség - ezzel csak igen nagy árfolyam-ingadozás esetén járnak jól a befektetők. Aki aranytömbre vágyik, Oláh szerint jobban jár, ha Bécsbe vagy Zürichbe megy aranyért, ott csak néhány dollárral terhelik meg a fizikai árat.
A határidős piaci elemző szerint Magyarországon az emberek inkább biztonsági befektetésnek fogják fel az aranyat. Nagyobb gazdasági válság esetén ez a legjobb értékmegőrző. A magyar befektetők között szokatlanul népszerű volt a BÁV aranyeladási akciója. Oláh Flórián szerint Magyarországon az emberek egyelőre "jobban szeretnek egy aranytömböt a fiókban, mint egy pozíciót a New York-i árutőzsdén".
Aki nem befektetni, hanem keresni akar az arannyal, az Oláh szerint inkább New Yorkban nyisson pozíciót az árutőzsdén. Egy pozíció száz uncia aranynak felel meg. Ha az arany ára unciánként egy dollárral emelkedik, az rögtön száz dollár profitit hoz a befektetőnek.
A New York-i árutőzsdén mintegy ötven magyar befektető aktivizálta magát Oláh elmondása szerint. A magas adó miatt (38 százalék) jobb, ha a befektető céges számlával nyit pozíciót, ugyanakkor magányszemélyként jobban megéri az Európai Unió határain belül maradni. A magyar befektetőknek eddig körülbelül 70 százalékos megtérülést hozott az aranypiaci befektetés.
Magyarország volt Európa nemesfém-nagyhatalma a XIII. század második felében. A Magyar Királyság területén ekkor évente egy tonna aranyat és tíz tonna ezüstöt bányásztak. Ezzel az eredménnyel aranyban első, ezüstben pedig második helyen állt az ország Európában. Akkoriban a kontinensen kitermelt arany nyolcvan százalékát adta Magyarország.
A középkori törvények szerint bárki, bárhol bányászhatott nemesfémet, de kizárólag királyi felügyelet alatt. Így az úgynevezett "szabad telepes bérlők"- főként németek - saját hasznukra kutathattak és termelhették ki az érctelepeket, a királyt megillető bányabér, az urbura lefizetése ellenében. Ez arany esetében 1/10-re, az ezüstnél 1/8-ra rúgott.
A törvények értelmében az ásványi kincseket rejtő földesúri birtokot a király pénzért bármikor kisajátíthatta, esetleg más birtokra cserélhette. Ez sértette a földesúri érdekeket, így ha tehették, eltitkolták az érctelepeket, ami a bányaművelők számának megfogyatkozásához, a kitermelt arany, ezüst mennyiségének megcsappanásához vezetett.
Az áldatlan állapoton Károly Róbert reformja segített. 1327. május 17-én a bányászat fellendítése érdekében a király elrendelte: ha földesúri birtokon tárnak fel bányát, a birtok marad a régi tulajdonosé, mi több, az érctermelésből a királyi urbura egyharmada is neki jutott, a teljes nemesfémérték 1/30, illetve 1/24 része. Az Anjouk, Zsigmond és Mátyás király korában a kitermelt arany mennyisége már meghaladta az 1500 kg-ot, ami a XIV. század végére 2500 kg-ra emelkedett.
A magyar nemesfémtermelés nemzetközi jelentőségét mutatja az is, hogy az Anjou uralkodók a nemesérc-monopóliummal, vagyis a nemesérc kiviteli tilalmával újabb évszázaddal tudták meghosszabbítani a kontinensre jellemző arany-éhséget.
A nemesfémek legnagyobb felhasználója természetesen a pénzverés volt. A bányavárosokban királyi finomítóházak működtek, ahová mindenki köteles volt a nyers aranyat, ezüstöt finomítás és hitelesítés végett beszolgáltatni, s érte cserébe törvényesen megállapított árfolyamon új királyi pénzt kapott.
Nem csak a Felvidék és Erdély bányáiból származott azonban arany. Magyarország folyóinak iszapja a középkorban igen nagy mennyiségben tartalmazott aranyszemcséket. Egy Domonkos-rendi barát a XIV. század elején ezt írta az aranylelőhelyekről: "a folyók legtöbbjének homokja aranyat hord, ezért aztán az urak állandóan mosatják, termeltetik és gyűjtik az aranyat". A Szigetközben egyesek a mai napig foglalkoznak aranymosással. Az aranyszemcséket lapos tálakban lötybölgetve választják külön az iszaptól. Legendás aranylelőhelynek számít Ásványráró, ahol a parti föveny köbméterenként akár egy gramm aranyat is tartalmazott.
Az aranybányászat az utóbbi évtizedben a legszegényebb országok menedéke lett. Az Arany Világtanács (WGC) jelentése szerint a súlyosan eladósodott országok aranyexportja 84 százalékkal növekedett az elmúlt tíz évben. Jelenleg a világon kitermelt arany közel háromnegyede ezekből az országokból származik.
Az arany azonban nem feltétlenül hoz gazdagodást az aranyexportőr országnak. A WGC szerint az olyan országok, mint például Mali és Ghána mára olyan mértékben függnek aranyiparuktól, hogy a piac legkisebb rezdülése is súlyosan érintheti őket. Ezek az országok mindent - infrastruktúrát, szociális fejlesztéseket - az aranybányáknak köszönhetnek, azonban pont a monokulturális gazdaság az oka kiszolgáltatottságuknak is.
A kicsi, eladósodott országok a kilencvenes években komoly támadást indítottak az aranypiacot uraló négy nagy ország: Dél-Afrika, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok piaci részesedésének csökkentéséért. A kis országok elképesztő mértékben növelték termelési kapacitásukat: Tanzánia 1995 óta évi öt tonnáról 48 tonnára növelte a kitermelt aranymennyiséget.
A legeladósodottabb államok bevételeinek nagy részét mára az aranykivitel teszi ki. Mali összes exportjának 59 százaléka áll az országban kitermelt aranyból. Tanzánia exportjának 44, Ghána 32, Guyana pedig 26 százalékát nyeri aranyból. Az arany vezeti az exportot az erősebb gazdasággal rendelkező Dél-Afrikában, de meghatározó Peruban, Kirgizisztánban és Pápua Új-Guineában is.
A legszegényebb aranybányászokat Tony Blair brit miniszterelnök segítő szándéka fenyegeti a legjobban. Blair a Nemzetközi Valutaalap (IMF) aranykészletének egy részéből finanszírozná a legszegényebb országok mintegy negyvenmilliárd dolláros adósságának elengedését. Az Arany Világtanács szerint azonban pont ezzel sodorná igazán válságba az aranykereskedelemből élő szegényeket, hiszen ha negyvenmilliárd dollárnyi arany jelenne meg a piacon, az jócskán lenyomná az árakat.
"Az [unciánkénti] tízdolláros csökkenés 75 millió dollárnyi exportbevételtől ütné el a legszegényebbek csoportját" - nyilatkozta a G8 előtt Jill Leyland, a WGC gazdasági tanácsadója.
Forrás: Origo
Hétéves csúcson az ország aranytartaléka
(2005.07.12)
Júniusban a 2003-as rekordszint közelébe emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai. Ezen belül az aranytartalék értéke 35,8 millió euró, ami több mint hétéves csúcsot jelent, hiszen legutóbb 1998 elején volt ekkora értékű arany a jegybank birtokában. A teljes nemzetközi tartalékállományon belül azonban így is elenyésző, csupán negyed százalékos az aranytartalék aránya, mert a devizaállomány is ugrásszerűen megnőtt.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint júniusban 14,18 milliárd euróra emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai. Ez a szint mindössze 20 millió euróval kevesebb, mint a 2003. januári, történelmi csúcsot jelentő 14,2 milliárd euró. A megtakarításokon belül 35,8 millió eurót ér az aranytartalék, ami tavaly ősszel 32 millió eurós, míg 2003. májusában csak 30 millió eurós szinten volt.
Két éve a spekuláció miatt nőtt a tartalék
A mostani és a két évvel ezelőtti helyzet között van egy lényeges különbség. Akkor a forint elleni, eléggé nehezen elhárított [1] spekulatív támadással összefüggésben nőttek meg a tartalékok, méghozzá ugrásszerűen: az előző év őszén még csak 10 milliárd eurós volt a tartalék szintje, ami így néhány hónap alatt emelkedett negyven százalékkal.
Most viszont lényegesen magasabb export- és importszint mellett a nemzetközi devizakötvény-kibocsátásokhoz kapcsolódik az állomány emelkedése. A növekedés emellett most folyamatos volt: már januárban megközelítette a tartalék szintje a 12 milliárdot, február óta 13 milliárd, május óta 14 milliárd euró fölött van. Májusról júniusra 55 millió euróval nőtt az állomány, június végén ugyanis 75 milliárd jen értékben két szamurájkötvények-sorozatot bocsátott ki Magyarország.
Sok az arany, de így is kevés
A nemzetközi tartalékokon belül a már említett rekordszintre nőtt az aranyállomány. Az aranykészlet értéke azonban így is elenyésző, továbbra is csak 0,25 százaléka teljes nemzetközi tartalékállománynak (az elmúlt években 0,3-0,4 százalék között változott ez a mutató). Az elmúlt hét évben jelentős hullámvasutat járt be az aranyállomány értéke: az 1998. januári csúcs után már annak az évnek az őszére 24,2 millió euróra csökkent, azóta ezen a tízmilliós sávon belül változott az aranytartalék értéke.
Az aranynál is gyorsabban nőttek az első félévben a devizatartalékok, hiszen tavaly december végén még 11.703 milliárd eurós volt az állomány, míg mostanra már 13,7 milliárdos (vagyis a teljes nemzetközi tartaléknak a 96,7 százalékát képezi). A folyamat mögött döntő mértékben Magyarország nemzetközi piacokon történt devizakötvény-kibocsátásai húzódnak meg, melyek összességében idén mintegy 3,5 milliárd eurót tettek ki.
A 14 milliárd euró feletti devizatartalék várhatóan csökkeni fog, mivel a kötvények ellenértékeként kapott deviza egy részét átváltják forintra. Ez komoly tartóerőt jelenthet a rossz makrogazdasági fundamentumok miatt esetlegesen nagyobb mértékben gyengülő forint esetében, hiszen a jegybanki forintvásárlás növeli a magyar pénz árfolyamát. Az MNB korábbi jelzései szerint csak kisebb részletekben és folyamatosan, tehát a legkisebb beavatkozással kívánja értékesítéseni a szükséges devizamennyiséget a piacon.
Ami két éve történt
2003. januárjában az intervenciós sáv eltolására (illetve feladására) irányuló spekulációs támadás indult meg a forint ellen. Ekkor két nap alatt mintegy 5 milliárd euró árasztotta el az országot. Ez jelentősen felduzzasztotta a jegybank devizatartalékait. Az MNB két alkalommal 100 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre és kiszélesítette a kamatfolyosót (O/N betét és hitel), továbbá korlátozta a kereskedelmi bankok betételhelyezési lehetőségét a kéthetes betéti konstrukcióban. Mindezzel arra törekedett, hogy "távozásra bírja" a spekulatív céllal érkezett pénzt az országból. Ez végül több hónapot vett igénybe, ezalatt a forint/euró árfolyama igen kiszámíthatatlan mozgásokat tett a 245-270-es sávban. Forrás: Index.hu
Aranyrudat árulhatnak a kínai bankok
(2005.07.06.)
Kína engedélyezte az ország négy fő kereskedelmi bankjának, hogy a közeljövőben aranyrudakat árusítsanak. Elemzők szerint a lépést a befektetési kereslet növekedése teszi szükségessé. Az ország aranyfogyasztása az idén akár 10 százalékkal nőhet.
Kína engedélyezte bankjainak, hogy aranyrudakat árusítsanak ügyfeleiknek. A nemzetközi Arany Világtanács adatai szerint a kínai aranykereslet tavaly 234 tonnára nőtt a 2003-as 207,6 tonnáról, elsősorban a rúdarany-forgalom küszöbön álló liberalizálása, és a 18 karátos arany növekvő népszerűsége miatt. A 234 tonnából 9,8 tonna volt befektetési célú aranyvásárlás.
Jelenleg magánszemélyek csak aranyvásárlásáról szóló tanúsítványokat vásárolhatnak a Bank of Chinától és a Commercial Bank of Chinától. A számlatulajdonosok a tanúsítványokat használhatják fel aranykereskedésre, a valós aranyrúd-forgalom helyett. A jelenlegi két bank mellett még a China Construction Bank és az Agriculture Bank of China is foglalkozhat aranyrúd-forgalmazással a jövőben.
Piaci elemzők szerint a lépést a befektetési kereslet növekedése teszi szükségessé. Arannyal a sanghaji aranytőzsdén világpiaci árakon kereskednek, és már nem szükséges jegybanki engedély az arany-előállító üzemek, illetve az arany nagy- és kiskereskedések létesítéséhez.
Forrás: Origo
A fejlődő országok tőrnek előre aranytermelésben
2005. 05. 30.
![Forrás: [origo]](http://www.origo.hu/i/0406/20040608arany2.jpg "www.aranypiac.hu") Eladósodott országok erősíthetik gazdaságukat az aranybányászattal. Az Arany Világtanácsa szerint tagjai - ezen belül is elsősorban az eladósodott államok - 84 százalékkal növelték aranybányászatukat az elmúlt tíz évben. Egyes fejlődő országokban az arany fő exportcikké vált.
Dél-Afrika aranytermelése az idén közel 13 százalékkal csökkent. Az első évnegyedben 73,8 tonna volt. Ezzel még vezet Ausztrália előtt, amelynek első negyedéves aranytermelése 67,3 tonnát ért el, az egy évvel korábbit 4,3 százalékkal múlta fölül.
Az Arany Világtanácsa nevű szervezet, a WGC szerint a fejlődő országok sokat nyerhetnek, ha a múlt év végére több mint másfél évtizedes árcsúcsot elérő nemesfémből növelik bányászatukat. Az országcsoport s ezen belül az úgynevezett erősen eladósodott államoké a múlt évet megelőző tíz évben 84 százalékkal növelte aranybányászatát. A fejlődők tavaly együttesen a világ aranytermelésének 72 százalékát biztosították már a WGC számításai szerint.
Ezen országcsoport az arany exportjával javíthat súlyos anyagi helyzetén. Egyes államok esetében az arany fő exportcikké vált: az afrikai Mali fő exportcikke 2003-ban már az aranyérc volt, ez adta teljes exportbevételeinek 59 százalékát. Az arány Tanzánia esetében 44 százalékot ért el, Ghana esetében 32 százalékot. A WGC szerint erősen ráutaltak az aranykivitelre, illetve az aranybányászatra. A szervezet kiszámolta, hogy ha unciánként 10 dollárral esik az arany ára, akkor az a fejlődő országbeli exportőrök számára 75 millió dollár körüli bevételkiesést jelent.
Forrás: Origo
|
