HÍVJON MINKET!
(06-1) 297-6118

Heti ajánlatok

2018. 33. heti ajánlatunk!

Hollandia az I. világháború idején

Hollandia az I. világháború idején

Hollandia 1914 augusztusában a semlegességet választotta, és emellett ki is tartott négy éven át. Kezdetben tartott ugyan attól, hogy ezt a semlegességet a hadviselő felek nem fogják tiszteletben tartani, így Vilma királynő már 1914. július 31-én, a Nagy Háború kitörésének első napjaiban, meghirdette az általános mozgósítást. Noha német támadásra végül nem került sor – hiszen a német hadsereg Belgiumon keresztül tört utat magának Párizs felé –, a német-belga harcokat Hollandia azonnal megérezte, mivel augusztus 4-től ezrével érkeztek holland földre a belga menekültek.

Az első hónapokban mintegy egymillió belga állampolgár, civilek és katonák árasztották el Hollandiát. A menekülttáborok fenntartása hatalmas anyagi terheket rótt az országra, de ennél jelentősebb pénzügyi próbatétel volt az a veszteség, amit az iparra és kereskedelemre épülő holland gazdaság szenvedett amiatt, hogy az antant tengeri blokádja ellehetetlenítette az addig jelentős hajóforgalmat. A szövetségesek ahol tudták, korlátozták a holland importot, nehogy Németországnak szállítsák tovább az országba behozott árukat. A visszaeső forgalom miatt a békeidőben nyüzsgő rotterdami kikötő valósággal pangott az ürességtől.

A hollandok többsége nem csak a gazdaságukat a mélybe rántó tengeri blokád miatt nem szimpatizált az antanttal. Az évszázados tengeri rivális britekkel szemben általában is erős volt az ellenszenv. Bár Németországért sem rajongtak, de Nagy-Britanniát különösen gyűlölték Dél-Afrika miatt, hisz a búr háborúk alig egy évtizedes emléke ekkor még elevenen élt a holland emberek tudatában. Másrészt a hollandok nagyon is tisztában voltak azzal, hogy a magas életszínvonaluk garanciája gyarmatbirodalmuk kiaknázása volt: Márpedig a legjelentősebb holland gyarmati területet, az indonéz szigetvilágot sem Németországtól kellett félteni.

A Németországgal való szimpátia odáig tartott, hogy Németország veresége után Vilma királynő befogadta országába II. Vilmost, a trónfosztott német császárt. A győztes hatalmak többször követelték a kiadatását, de Hollandia rendre megtagadta azt, ezzel lehetetlenítve el a háborúért való felelősségre vonását. A bukott császár élete utolsó két évtizedét teljesen háborítatlanul élhette le az Utrecht melletti Doornban található villájában. Itt is hunyt el és itt van eltemetve az egykori uralkodó, akinek végrendelete értelmében hamvait addig nem is szabad visszaszállítani Németországba, amíg ott ismét vissza nem állítják a monarchiát.

Vilma királynő volt az első női uralkodó a holland trónon. Kereken fél évszázadig állt országa élén, a II. világháború alatt londoni száműzetésben, amelyből 1945-ben hazatérve ismét visszanyerte trónját, majd pár évvel később lemondott róla leánya, Julianna javára. Emlékét őrzi az a világháború kirobbanása előtt két évvel vert eredeti aranypénz is, melynek révén értékes nemesfémet vásárolhat a befektető. Ezért használja ki Ön is a most kínált lehetőséget, és éljen az alábbi ajánlattal személyes vagyoni biztonságának megőrzésére!

5 gulden, Wilhelmina, Hollandia, 1912

5 gulden, Wilhelmina, Hollandia, 1912
(3,36 gramm összsúly, 900-as arany, Ø 18 mm)

51 200 Ft

megrendelés

A fizikai nemesfémek vásárlása hosszútávú, konzervatív befektetésnek számít. Az egyéni vagyoni helyzettől függően megtakarításaink 5-20%-át ajánlott nemesfémekbe fektetni. A nemesfémvásárlást célszerű időben elaprózva, több különböző időpontban megvalósítani, az árfolyamkilengések egalizálására. Döntése meghozatala előtt, kérjük, hogy mérlegelje befektetési céljait és egy esetleges árfolyamesésből származó kockázatokat. A fentiekben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A listaár változtatásának jogát fenntartjuk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes.

Aranypiac hírlevél

Adja meg e-mail címét, és máris minden fontos hír az aranyról házhoz jön!

Név:
E-mail: