Arany Világtanács: Befektetési útmutató az arany piacához

(2012.01.06.)

A tavalyi extrém aranypiaci év záróakkordjaként az Arany Világtanács (World Gold Council) „Befektetési útmutató az arany piacához” címmel jelentetett meg egy tanulmányt, amely többek között az aranyár alakulásával, az árfolyam kilengéseivel, a kereslet és a kínálat változásával valamint az arany menedékszerepével foglalkozik – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

A „Befektetési útmutató az arany piacához” című tanulmány angol illetve német nyelven honlapunkról letölthető.

Az egy generáció óta nem tapasztalt globális pénzügyi válság bizalompusztító hatása az arany felé tereli a befektetőket. Az egyre csak emelkedő árfolyam ellenére hatalmas növekedésre tekinthet vissza az utóbbi években a nemesfém iránti európai kereslet. A kilátások jövőbeni bizonytalansága a gazdaság visszaeséséből és a talpra állás lassú és kockázatotokkal terhes mikéntjéből fakad. Komoly veszélyt jelent a megtakarítások biztonságára a jegybankok várható mennyiségi lazítása, az inflációs nyomás fokozódása és a kormányzatokat fojtogató adósságproblematikára születendő államháztartási intézkedések. A vagyonmentés előtérbe kerülése az aranyra, mint alternatív befektetési eszközre tereli a figyelmet, amely világszerte elismert valuta. Az arany értékét nem veszélyezteti az expanzív jegybanki politika, vagy bárminemű adóskockázat, és nem véletlenül tekint vissza a nemesfém egy hosszú múltra az infláció, a pénzromlás elleni védekezésben. A tanulmány szerzői ezért arra a következtetésre jutnak, hogy „az arany, mint megalapozó befektetés mellett szóló érvek lehengerlőek”.

Az aranyár hosszútávú alakulása

2011-ben immár sorozatban 11. éve emelkedett az arany árfolyama. Az év első kilenc hónapjában töretlen volt az emelkedő trend, a szeptember 5-én és 6-án a londoni aranyfixingben megszületett történelmi rekordok elérték az unciánkénti 1.895,50 dollárt. Euróban számolva szeptember 6-án született meg az éves rekord 1.348,83 eurós árfolyamon. (Forintban kifejezve a legtöbbet november 15-én kellett egy uncia aranyért fizetni, 416.673 forintot, amely árszinttől – bár az arany jelentősen korrigált, de a forint drámai gyengülése miatt – jelenleg is csak alig maradunk el.)

2001. év vége és 2011. augusztus vége között 276,50 dollárról (310,53 euró, 77.151 forint) 1.813,50 dollárig (1.259,55 euró, 340.611 forint) nőtt az uncia árfolyama, ami 556%-os növekményt (euróban 306%, forintban 341%) jelent. A 2001 és 2010 közötti kilenc évből hat volt olyan, amikor legalább 20%-os volt a növekedés, de a tavalyi év eleje és augusztus vége közötti időszakban dollárban számítva akár 29%-os pluszt is el lehetett érni.

Az aranyár volatilitása

Más nyersanyagokkal szemben az aranyár volatilitása (az árfolyam hektikus ingadozását tükröző statisztikai mérőszám) viszonylag csekély. 1991. szeptembere és 2011. augusztusa között az árfolyam éves volatilitása 16,1% volt, míg ugyanez a jelzőszám az olaj esetében 36,9%, a réznél 25,3% vagy a szójababnál 25,7%. Sőt az arany az utóbbi 20 évben kisebb kilengéseket mutatott még a nagy részvénypiaci indexekhez képest is, mint amilyen például a STOXX Europe 600, amelynek a volatilitása 18,7%-os volt.

Az arany, mint befektetés

Mivel az arany árfolyama a többi fontosabb befektetési eszköz árfolyamával statisztikailag nem korrelál, az arany egy rendkívül hatékony eszköz a pénzpiaci kockázatok mérséklésére, azaz a befektetési portfoliók diverzifikálására.

Az utóbbi öt évben az arany korrelációja a rövid futamidejű európai kamatokkal, az ingatlanpiacokkal, a nemzetközi kötvényekkel a feltörekvő piacokon, a vállalati kötvényekkel, valamint a nemzetközi és a német részvénypiacokkal átlagosan -0,10 és +0,07 közötti értékeket vett fel, vagyis a -1 és +1 közötti lehetséges értéktartományt figyelembe véve szinte nulla volt. Egyedül a német államkötvényekkel való +0,18-as értékű együttmozgás lóg ki kismértékben ebből a sorból. Ugyanakkor az arany és a legtöbb nyersanyag közötti korreláció sem mondható túlzottan erősnek.

Az arany, mint az infláció elleni védekezés eszköze

Magas infláció idején az arany jobb hozamokat ér el, mint más befektetési eszközkategóriák, legyen szó például részvényekről, ingatlanokról vagy kötvényekről. Az Arany Világtanács egy korábbi tanulmányban rámutatott már arra, hogy egy inflációs környezet amúgy is jobban kedvez az aranynak, míg az alacsony infláció.

Az 1970 és 2010 közötti időszakban 17 olyan év volt, amikor az európai fogyasztói árindex (Consumer Price Index, CPI) 5% felett tartózkodott, ami egy magas értéknek számít. Volt 16 év, amikor 2 és 5% között volt a pénzromlás mértéke, és akadt 8 olyan év is, amikor 2% alatti tartózkodott az infláció. A magas infláció jellemzően erősen növekvő aranyárral járt együtt, míg az alacsonyabb mértékű pénzromlás jóval szerényebb hozamokat eredményezett az arany árfolyamában.

Az arany inflációval szembeni rezisztenciája leginkább abból a tényből fakad, hogy a nemesfém a bankjegyekkel ellentétben nem nyomtatható tetszés szerinti mennyiségben, ami azt jelenti, hogy az arany se kormányzati, se jegybanki ténykedés eredményeként nem tud leértékelődni. Egy másik ok, amely megalapozza az arany infláció elleni menedék szerepét, abban keresendő, hogy gyakran maguk a nyersanyagok az infláció gerjesztésének tulajdonképpeni okai. A növekvő energia- és alapanyagárakat a gyártók továbbhárítják a fogyasztókra, és ez okozza az úgy nevezett költségoldali inflációt. Mivel az arany kitermelése egy meglehetősen erőforrás-igényes folyamat, a növekvő nyersanyagárak (például olaj, cement vagy kaucsuk) már önmagukban is drágító hatást fejtenek ki az arany árára.

Az arany, mint a dollár értékvesztésével szembeni fedezeti eszköz

Az amerikai dollár és az aranyár közötti hagyományosan inverz kapcsolat hatékony fedezeti eszközzé teszi aranyat a dollár gyengülésével szemben. Az utóbbi tíz évben az aranyár és a kereskedelmileg súlyozott dollárárfolyam (dollár-index) közötti korreláció a -0.32 és -0,73-as értékek között mozgott. E két eszköznek a jellemzően ellentétes irányú mozgása leginkább azzal függ össze, hogy az arany árfolyamát dollárban jegyzik. A dollár gyengülése egyrészt olcsóbbá teszi a sárga fémet a dollártérségen kívüli befektetők számára, ami keresletélénkítő hatású, másrészt a kínálati oldal az árak emelésével kénytelen kiigazítani a devizaárfolyamon elszenvedett veszteségét, és végül a dollár leértékelése az USA-n kívüli kitermelők költségeinek növekedését vonhatja maga után, ami szintén az arany árának emelkedését okozhatja.

Az arany iránti kereslet

A fizikai arany kereslete három alapvető kategóriába sorolható: ékszer, ipari felhasználás és befektetési célú felhalmozás. 2006 és 2010 között az éves aranykereslet átlagosan 3.722 tonnára/év rúgott. Ennek az 59%-os oroszlánrésze (2.172 t) az ékszeripar felől érkezett, 12%-át (456 t) a technológiai ipar adta, és 29%-áról (1.094 t) a befektetők gondoskodtak. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy ez utóbbi keresleti tényező a 2008-as gazdasági válságot követően jelentős növekedésen ment keresztül. Míg a befektetési célú aranyvásárlások 2000-ben még mindössze 4%-át jelentették az összkeresletnek, 2010-ben ennek az aránya már 38%-ot tett ki. A befektetői kereslet növekedésének motorját 2003 és 2007 között még leginkább az aranyba fektető tőzsdén kereskedett alapok adták, a válság eredményeként azonban az utóbbi években a fizikai rudak és érmék vásárlásának látványos elterjedése figyelhető meg.

Bár az ékszeripar fogyasztása továbbra is meghatározó, a gazdasági válság mellékhatásaként egy eltolódás figyelhető meg az ékszeraranytól a befektetési arany felé. Az arany ékszerek iránti kereslet 60%-a Indiából, Kínából, Törökországból és a Közel-Keletről érkezik. Mindenhol egyedi társadalmi, kulturális és gazdasági tényezők gyakorolnak befolyást a fogyasztásra. Indiában például, ahonnét a globális aranykereslet egy negyede származik, az arany birtoklása mély kulturális és vallási hagyományokban gyökerez. Ott az arany az Istenek ajándéka, és a szociális biztonságot, a gazdagságot, a szerencsét jelképezi. India és Kína ugyanakkor jó példa arra, hogy az ékszerpiac tekintetében fontosnak számító térségekben milyen jelentős gazdasági növekedés történt az utóbbi évtizedben, ami a vásárlóerő meredek emelkedését is hozta. A középosztály megerősödéséből az arany egyértelműen profitált.

A technológiai szektorban is történt egy s más az elmúlt évtizedben. A kiváló hő- és elektromos vezetőképessége, valamint korróziós ellenállása miatt az ipari felhasználásba kerülő aranynak több mint a fele elektronikai alkatrészekben nyer alkalmazást. Ez az alkalmazási terület alapvetően növekvőben van, de egyidejűleg erősen függ a globális gazdasági folyamatok alakulásától. Ugyanakkor új felhasználási lehetőségek is jelennek meg a láthatáron például az egészségügyben, ahol az arany fogászati alkalmazásának már nagy hagyománya van, de a katalizátor- és napelem-gyártásban is.

Az arany kínálati oldala

Az arany kínálati oldala három részre tagolható: az arany bányászati kitermelésére, a jegybanki aranyeladásokra és a törtarany feldolgozásra. 2006 és 2010 között az éves kínálat átlagosan 3.779 tonna volt, ami 59%-ban az újonnan kitermelt aranyból származott, 36%-át a törtarany újra hasznosítása adta, és 6%-ban a jegybanki aranykészletek (nettó-)eladásaiból fakadt.

A bányászat tekintetében Dél-Afrika aranybányái számítottak egy évszázadon keresztül az elsőszámú forrásnak. A 70-es évek elején még 1.000 tonna aranyat hoztak ott fel a Föld felszínére, ami világszerte az akkori kitermelés 70%-át jelentette. Napjainkban Kína található a dobogó legfelső fokán (2010-ben 351 tonna kitermelésével), majd Ausztrália (261 tonna) és az Egyesült Államok (234 tonna) következnek, a Dél-Afrikai Köztársaság pedig az 5. helyre szorult vissza.

2001 és 2008 között csökkent az újonnan kitermelt arany mennyisége. Ez egyrészt a 90-es évek alacsony aranyárfolyama miatti kapacitáscsökkentéseknek, a bányahozamok visszaesésének, valamint a kitermelői de-hedging-nek (határidős szállítói kötelezettségek leépítése) volt köszönhető. Időközben fordult a kocka és a kitermelés erőteljes növekedésben van, valamint számos új lelőhely feltárási projekt is elindult. Az új lelőhelyek felkutatását azonban csak mérsékelt siker koronázza, holott az anyagi ráfordítások egyidejűleg jelentősen megnövekedtek.

© www.aranypiac.hu - Magyar Aranypiac Kft.

A www.aranypiac.hu elemzéseinek részbeni vagy egészbeni felhasználása, harmadik félnek történő átadása illetve beillesztése saját weboldalra a forrás megjelölése és linkelése mellett ingyenes. A forrás megjelölésének elmulasztása a szerzői jog megsértésének minősül!