Most rohanjunk aranyat venni?

2012. január 26., csütörtök 15:22 Lovas-Romváry András

A Fed tegnapi ülésének lezárulta után megindult a találgatás a piaci szereplők körében, vajon sor kerül-e és mikor a kvantitatív lazítás harmadik körére az Egyesült Államokban. Az aranyhívő befektetők azonnal vásárlásra buzdítottak, kérdés, igazuk van-e.

Gyönyörű emelkedő trendet produkál az arany dollárban kifejezett árfolyama az elmúlt években, s jelentős hozamot zsebelhetett be az, aki időben beszállt a nemesfém drágulásába. Az arany áremelkedése mögött a szakértők szerint számos ok húzódhat meg, de a befektetési ajánlásokban leggyakrabban a világ nagy jegybankjainak egyre lazább monetáris politikája szerepel fő indokként.

Az érvek szerint a kvantitatív lazítás első, majd második köre végül hatalmas inflációs nyomást fog eredményezni a gazdaságban, s ez ellen többek között a nemesfém vásárlásával lehet védekezni. Ráadásul a másik elhangzó érv szerint a kvantitatív lazítási programok alatt a bankrendszerbe pumpált olcsó pénz keresi a helyét, felhajtja az eszközárakat, s igaz ez arany árfolyamára is.

Amellett, hogy mindkét megállapítás vélhetően igaz - ha más miatt nem is, a befektetők kollektív tudatába szervesen beépülve pszichés támaszt is ad a nemesfém árfolyamának - a számok azt mutatják, hogy a kvantitatív lazítási időszakokban egyáltalán nem teljesít jobban az arany árfolyama, mint amikor éppen pihenőt tart a pénzpumpa.

Látványos hozamokat produkált

A Fed az úgynevezett kvantitatív lazítási programjának első körét, a QE1-et a Lehman-csőd utáni összeomlás idején kezdte meg, 2008 november végén érkezett az első likviditási injekció a piacokra az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet részéről. Az arany árfolyama ekkor 821 dollár volt volt unciánként. A QE1 program 2010 március 31-én zárult, a nemesfém árfolyama ekkor 1103 dollár volt, ami tisztességes, közel 35 százalékos hozamot jelenthetett azoknak az élelmes befektetőknek, akik aranyat vásároltak a válság legsötétebb óráiban. Ez éves szinten (nem kamatos kamattal számolva) 25,76 százalékos hozamot jelentett. A QE1 lezárultát követően - amelyet egyébként nagy korrekciós hullám követett a világ tőzsdéin - meglepő dolog történt, az arany árfolyama újból emelkedni kezdett.

A kvantitatív lazítás második körének (QE2) beindításáig hét hónap alatt 1357 dollárig emelkedett az árfolyam, ami évesített hozam tekintetében 39,47 százalékot jelentett, ami jelentősen meghaladta a QE1 idején elérhető hozamot. A QE2 alatt szintén lehetett keresni az aranyon, a 2011 június végén 1512 dollár volt az arany árfolyama, ez azonban már csak 17,13 százalékos hozamot jelentett évesítve, a program elején tapasztalt árfolyamhoz képest. A program befejezése óta máig eltelt időszakban évesítve 23 százalékos hozamot produkált a nemesfém, sőt természetesen az 1900 dollár feletti árfolyamok idején ez jóval magasabb is volt. Ráadásul az arany árfolyamának hiperbolikus emelkedése pont a program lezárultát követően következett be tavaly év végén.

Jó, de mikor kell bevásárolni?

A jelek szerint tehát a kvantitatív lazítás megvalósulásaink időszakaiban az arany árfolyama dollárban mérve egyáltalán nem produkál nagyobb hozamot, mint a lazításmentes időszakokban. Persze ez nem jelenti azt, hogy a programok és az arany árfolyama között nincs összefüggést, csak azt, hogy a kvantitatív lazítással kapcsolatos várakozások beépülése az árfolyamba valószínűleg sokkal fontosabb tényező az arany piacán, mint maga a program megindulása és a friss likviditás valódi beérkezése a pénzügyi rendszerbe.

Ha igaz az összefüggés, akkor az is elmondható, hogy aranyat akkor érdemes vásárolni, amikor arra számítunk, hogy a szereplők várakozásai robbanásszerűen erősödnek a QE3 beindulásával kapcsolatban.

Forrás: Napi Gazdaság