Arany

Az arany még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, ami miatt a nemesfémek királyának is nevezték. Kizárólag a királyvízben - három rész sósav, egy rész salétromsav - oldódik. Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém, akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst). Egy uncia tiszta arannyal befedhető egy futballpálya méretű terület. Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm³. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállított radioaktív elem előzi meg. Az aranyat unciában (angolul: ounce, rövidítése: oz.) mérték. 1 uncia = 31,1035 g. Az aranyötvözet finomsági fokának kifejezésére szolgáló hagyományos mértékegység a karát volt. A tiszta arany 24 karátos. A finomítási technológia fejlődésével az a felosztási skála - 24 fokozat - túl kevésnek bizonyult, így elterjedt az ezrelék - 1000 finomsági fokozat -, ma már a tízezrelék meghatározás. Az átváltás egyszerű, 1 karát = 1000/24, azaz 41,67 ezrelék. Az arany színét az ötvözőfémek tartalma határozza meg. A tiszta aranynak vörösessárga színe van. Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz.

Az arany értékállósága miatt napjaink egyik legjobb befektetési eszközévé vált. Győződjön meg róla, tekintse meg az arany árfolyamának alakulását!

Az arany kinyerése

Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől napjainkig mindössze annyi aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 27 méter átmérőjű gömböt töltene meg. A világtengerekben rendkívül ritka eloszlásban, oldott állapotban mintegy 1 trillió tonna arany található, ennek kinyerésére alkalmas technológia azonban jelenleg nem létezik.
Az arany a pénz rendszer kezdetei óta fizetőeszköz, fontos szerepet játszik a világkereskedelemben. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került.

Az arany, mint fizetőeszköz

A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.

A középkori Magyarországon Károly Róbert király tette az aranyat a legfontosabb fizetőeszközzé. A nevéhez fűződik az első magyar aranypénz verése. Ez a Körmöcbánya környékén nyitott aranybánya kitermelésének volt köszönhető - körmöci arany.

Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenése után is az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka a különböző bankokban őrzött aranytartalék volt. Kincsfelhalmozási szerepe a pénzfedezetkénti alkalmazás megszűnése ellenére megmaradt; sok állam devizájának fedezetéül napjainkban is tartalékol aranyat. Árfolyamát a kereslet és a kínálat határozza meg.

Az arany értékállósága miatt napjaink egyik legjobb befektetési eszközévé vált. Győződjön meg róla, tekintse meg az arany árfolyamának alakulását!