A csatlakozást követően hazánk az EU jogharmonizációjának keretében átvette az Unió ÁFA szabályozását, amely kiemelt figyelmet fordít a befektetési célú aranytermékekre*. A mai hazai jogszabályok alapján a befektetési aranyat sem ÁFA, sem fogyasztási adó nem terheli, míg például az ezüst, a palládium és a platina ÁFA-köteles.

Ezzel megnyílt az út a magánszemélyek előtt, hogy vagyonukat, megtakarításukat akár befektetési aranyba is fektethessék. Az uniós csatlakozás óta ennek sem ráterhelt adó, sem mennyiségi korlátozás nem áll az útjában. A befektetési aranyérmék és rudak jóval kedvezőbb árúak lettek, mint az ékszerarany, mert az ékszereknél meg kell fizetni a megmunkálás díját és még az ÁFA-t is.

H i r d e t é s

A felfokozott érdeklődés oka kétségtelenül a gazdasági világválság. Az emberek a részvénypiacokból és befektetési alapokból kiábrándulva, a bizonytalanság, a súlyosbodó problémák hatására fordulnak az „örök pénz” felé. A befektetési arany valóban esélyt jelenthet az azonnali gondok megoldására és a hosszú távú biztonságra is.

Az érdeklődés növekedése az aranypiac kínálati bővülését hozta magával. Új forgalmazók, illetve eltérő finomságú (tisztaságú) termékek jelentek meg, melyek között nehéz megtalálni a legjobbat. Sok szempontra kell tekintettel lenni a valóban biztonságos és jövedelmező befektetés érdekében. Néhány kérdés megválaszolása segíthet eligazodni az aranypiac szereplői között.

1. Mi minősül kiváló befektetési aranynak?

A befektetési aranypiacon a legjobbak a 999,9 ezrelék finomságú, az ún. „négykilences” rudak, tömbök és érmék. Ezeknek van általános, világméretű befektetési piaca, a kisebb tisztaságú termékeket csak nyomott áron és szűk körben vásárolják fel, gyakorlatilag újrafinomítás céljából.

2. Ki a gyártó?

A gyártókat a világ nagy tőzsdéi – mint például a londoni – minősítik ismertség és megbízhatóság szerint. Az általuk kiadott nemzetközi auditációval rendelkező gyártók termékeit külön bevizsgálás nélkül bármikor megveszik, míg a nem auditált gyártók termékeit csak költséges bevizsgálás után veszik át, ha egyáltalán átveszik. Sajnos hazai kibocsátó nem rendelkezik nemzetközi minősítéssel, így az általuk kiadott aranytömbök határainkon túl csak nehezen, ár alatt értékesíthetők.

3. Ki az eladó?

Két fontos szempont van. Egyrészt hazánkban csak olyan cég kereskedhet arannyal, amely megfelel a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet (NEHITI) szakmai előírásainak, így az Intézet nyilvántartásba vette. Másrészt az eladó adjon termékeire visszavásárlási garanciát, ezzel biztosítva, hogy a későbbiekben az aranybefektetés könnyen pénzre váltható legyen.

4. Milyen áron?

Több tényező is befolyásolja az árat. Minél tisztább az arany, minél elismertebb a gyártó-kibocsátó, annál nagyobb érték cserél gazdát. Nem mindegy az sem, hogy az eladó raktárkészletről értékesít, vagy megrendelésre teljesít. A raktárkészlet emelheti az árat, hiszen a készletezés tőkeigényes, és árfolyamkockázatot hordoz, melynek felárát végül a vevők fizetik. Valamint a napi árfolyamhoz kötött értékesítés adja a legnagyobb esélyt a legjobb ár eléréséhez.

5. És végezetül, mikor érdemes venni?

Erre nincs egy biztos válasz. Egy kisbefektetőknek a legjobb időben széthúzva, adott időközönként – ami a kockázatvállalástól, illetve az anyagi forrásoktól függően lehet hetente, kéthetente, havonta, stb. – rendszeres vásárlásokkal felépítenie a befektetési portfólióját. Ezzel kivédi a pillanatnyi árfolyammozgások kockázatát, és tervezhetővé teszi a befektetést.