Aranybánya Kongóban

REUTERS - Finbarr O'Reilly

- Az aranyár rendíthetetlen menetelése szusszanásnyi szünet után folytatódik, s az év végére akár az 1500 dollárt is elérheti - jövendöli James Turk. A GoldMoney fémkereskedő vállalat alapítója rögtön hozzáteszi, hogy nem az arany ennyire jó, hanem a világgazdaság állapota ennyire pocsék. Az arany a növekvő inflációnak ellenáll, s az idén már 13 százalékot drágult, miközben az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvényeiből képzett S&P index 15 százalékot zuhant. A nulla százalékos amerikai alapkamatnál pedig összehasonlíthatatlanul jobb a hozama - sorolja az érveket Turk, aki nincs egyedül véleményével.

A Bloomberg hírügynökség rendszeres heti felmérésében résztvevő 28 aranykereskedő és elemző közül ugyanis húszan vételre javasolták az idén már 13 százalékot megerősödött aranyat, s csak ketten szavaztak az eladásra. A többiek a megtartás mellett voksoltak, legyen szó akár aranytömbről, akár aranyba fektető alap értékpapírjairól.

Kincset érő részvények

Fülöp-szigeteki aranyügynök
REUTERS - Cheryl Ravelo A legnagyobb, aranyba fektető alap, az SPDR Gold Trust tulajdonában lévő rúdarany mennyisége minden eddigi rekordot felülmúlt: az árupiaci alap tőzsdén is vásárolható értékpapírjai mögött jelenleg 1029 tonnás aranyfedezet áll. Jól példázza a nemesfémbe vetett bizalmat, hogy a SPDR aranyrészvényei iránt megduplázódott a kereslet. Ez egyelőre nem mondható el az árfolyamról, a New York-i tőzsdén forgó papírok egy hónap alatt így is 17 százalékot drágultak, s most 97,7 dollár környékén kereskednek velük. A 32,6 milliárd dollár piaci értékű alapban eddig nemigen csalatkozhattak a befektetők. Árfolyamoldalról nézve a 2004 novemberében indított SPDR eddig 118 százalékot hozott a mellette kezdettől kitartó részvényeseinek, ami tisztes haszonnak nevezhető. A letétkezelő, a HSBC bank londoni páncéltermeiben őrzött aranyrudak értékállóságában méltán bízhatnak a pénzüket biztonságban tudni akarók, hiszen a recesszió elmélyülésével, az eddig bombabiztosnak hitt befektetési formák csődöt mondtak, s ilyenkor teljesen természetes reakció aranyba menekíteni a pénzt. Az, hogy a pénz kézbefogható aranyrudakban vagy érmékben, netán szükség idején nehezen mobilizálható ékszerben öltenek testet, már egyéni megítélés kérdése. Az arany fizikai birtoklása növeli a biztonságérzetet, függetlenséget ad, ám a kincs őrzése bonyodalmat is okozhat. Nem így az aranyrészvényé, amit ma már ki sem nyomtatnak, helyette csak egy igazolást adnak tulajdonosának arról, hogy mennyi értékpapírral rendelkezik.

A Heraeus heti piackutatása szerint jó darabig a fizikai kereslet dominál majd: nem hagy alább sem a magán-, sem az intézményi befektetők rohama. A kereslet kielégítése nem lesz egyszerű - jegyzik meg, a globális termelés évről évre csökken, a "természetes utánpótlás" beszűkült. A 2001-ben elért 2645 tonnás csúcs megismételhetetlen, noha a legnagyobb termelők igyekezete nem lankad.

Megcsapolják a tartalékot

A világelső Kína például tavaly 4,3 százalékkal növelni tudta bányászatát, s 282 tonna arannyal toronymagasan vezet a második Oroszország (164 tonna, +13,3 százalék) és a nyugat-afrikai Ghána (81 tonna, +4,0 százalék) előtt. A többiek számára - Dél-Afrikával az élen - már nem volt ennyire szerencsés a 2008-as év. A Heraeusnál úgy vélik, ebben a helyzetben az állami aranytartalékok piacra dobása lehet a legfontosabb árletörő tényező. Ennek azonban jogi akadályai vannak. Az eurózóna jegybankjai, kiegészülve a svéd, a svájci és az Európai Központi Bankkal, 1999-ben a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitása érdekében vállalták, hogy előre bejelentett aranyeladásaik - összesítve - nem haladhatják meg az évi négyszáz tonnát. 2004-ben öt évvel meghosszabbították a CBGA-szerződést, ötszáz tonnára emelve a kvótát. Ez most szeptemberben veszíti hatályát, igaz addig minden bizonnyal megegyeznek a piacra dobható új mennyiségről. A Fortis Bank elemzői szerint a CBGA államok jegybankjainak eladásai a 2007-es 475 és a tavalyi 358 tonna után az idén már a kétszáz tonnát sem fogja elérni. Pedig igény bőven lenne a piacon a friss aranyra, amelynek eladásából a költséges bankmentő és gazdaságélénkítő csomagok finanszírozására is jutna.

A jegybankok ezzel szemben óvatosak, figyelembe veszik a politikai kockázatokat is, miszerint sok helyütt a tartalékok felélésének minősítenék a készlet kiárusítását. A folyó áron 65 milliárd euró értékű német tartalékból - amely az Egyesült Államoké után a második legnagyobb a világon - minden különösebb rizikó nélkül fel lehetne szabadítani valamennyit, mint ahogy azt kereszténydemokrata politikusok kezdeményezték is. Ám most, amikor az európai valutarendszer sebezhetősége egyre nagyobb, az ötlet valószínűleg süket fülekre talál a Bundesbank illetékeseinél. A szakértők inkább azt feltételezik, hogy apró adagokban, másfél évtizedig elhúzódó aranyeladási program mentén olvasztanák a németek készletüket a még elfogadható szintre. Ez helyesebb lenne, mint rászabadítani egy-egy nagyobb mennyiséget a piacra, lenyomva az árat.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezzel szemben nem sokat tétovázik: 403 tonna tömbarany eladását tervezi pénzügyi szanálási programja keretében. A világ harmadik legnagyobb, 3217 tonnás aranykészlete felett őrködő szervezet kormány-, és vállalati kötvényeket venne a pénzen.

Amennyiben a tagországok elfogadják a programot, akkor az idén az IMF lesz a legnagyobb eladó a piacon. A bányászatból, újrafeldolgozásból és a készletek eladásából táplálkozó világpiacon egy évben nagyjából 3500 tonna arany fordul meg. Ebből a novemberi, 12 hónapra viszszatekintő hivatalos statisztika szerint csaknem 2100 tonnát szolgáltat a bányászat, az újrafeldolgozásból 1100 tonna, míg banki-jegybanki eladásokból 300 tonna származik. A felhasználói oldal is háromszereplős. A legnagyobb tortaszelet az ékszerészeké, ők 2175 tonnányi aranyat dolgoztak fel, kilenc százalékkal többet, mint a megelőző éves periódusban. A legdinamikusabb növekedést Indiában (29 százalék), Kínában (10) és a Közel-Keleten (15) tapasztalták.

A porcelán is megteszi

Ennek tradicionális okai vannak. India, a világ legnagyobb aranyimportőre és ékszerkészítője. A szeptemberrel induló és januárral záruló esküvői és fesztiválszezonban az aranyvásárlás szinte kötelező előírás a násznép, illetve az ünneplő közönség számára.

A szezon a világpiaci árakra is hat, a tapasztalatok szerint tíz százalék körüli drágulást eredményez minden évben a hirtelen megugró kereslet.

Az ipari felhasználás - az ékszerészettel ellentétben - gyorsan csökken. A félvezetőipar és az elektronika igénye 10-15 százalékkal esett vissza, míg a fogászati alkalmazásban is 11 százalékos visszaesést mértek, ami a fizetőképes kereslet csökkenésének egyenes következménye, hiszen válság idején a porcelántömés is tökéletesen megfelel a célnak. A harmadik nagy terület, a befektetői célra szolgáló aranytermékek - rudak és érmék - előállítására egy év alatt 810 tonna ment el, csaknem harmadával több, mint 2007-ben. Sokkal jellemzőbb a kereslet felfutására, hogy 2008 harmadik negyedévében 121 százalékkal, 232 tonnára nőtt az igény az egy évvel korábbi hasonló adathoz képest. A hitelválság "őshazájában", az Egyesült Államokban hágott magasra az aranyláz, igaz India, Svájc és Németország sem sokkal maradt el tőle. Egyes régiókban várólistákat kellett összeállítani az aranyrúdellátási gondok miatt.

Nyaklánc Jordániában egy esküvői bemutatón
REUTERS - Ali Jarekji Roham a kereskedőknél

Nincs ez másként Magyarországon sem, igaz az arany befektetési célú hazai vásárlása előtt csak a közelmúltban, az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta nyílt meg igazán a lehetőség. Ezt követően ugyanis az ilyen szándékkal forgalmazott arany áfa nélkül is értékesíthetővé vált. Ez egycsapásra meghozta a kedvet és egyre keresettebb befektetési célponttá vált itthon is a nemesfém - mondta lapunknak a három meghatározó honi aranyrúd forgalmazó egyike, az aranypiac.hu oldal ügyvezető igazgatója, Gregus Zsolt. A kereslet azonban különösen a mostani globális gazdasági válság kitörése óta emelkedett meg látványosan. Októberben az átlagos forgalomnak a négyszeresét regisztrálták - a társaság vétellel és értékesítéssel egyaránt foglalkozik, ám az említett bővülés szinte kizárólag eladás-növekedésből adódott össze -, s hasonló mértékben nőtt az internetes oldalukon érdeklődők száma is. Mindez nemcsak egyszeri fellángolás volt, hiszen a november és a december ugyanúgy négyszeres forgalmat hozott.

Ezzel szemben a január már meglepő képet festett: mintha mindent elvágtak volna. A forgalom szinte kizárólag visszavásárlásokból állt, azaz a befektetők behozták az aranyrúdjaikat, -lapkáikat és eladták az aranypiac.hu-nak. Bizalmi üzletág lévén partnereiket nem szokták faggatni, ám a cég szakembereinek az volt az érzése, hogy a bekövetkezett nagy fordulat leginkább az eszméléssel magyarázható. Azaz mintha az év elején tudatosult volna az emberekben, hogy a válság valóban súlyos, és aranybefektetéseik egy részének pénzzé tételével igyekeztek forráshoz jutni. A február ebből a szempontból kiegyensúlyozottabb képet mutat, vagyis az eladások és a visszavásárlások kiegyenlítik egymást. Az viszont változatlanul igaz, hogy az érdeklődés többszöröse egy korábbi, válság előtti hónapénak.

Hogy milyen egy átlagos magyar aranybefektető, azt nehéz lenne megmondani - magyarázta Gregus Zsolt. Ennek egyszerű az oka. Tévhit, hogy csak jómódúak és a gazdagok érdeklődnének ezen befektetési forma iránt. A több éves tapasztalat azt mutatja, bőven akad olyan, aki néhány tízezer forintját kívánja aranyra váltani, de nem ritka, hogy valaki negyed, fél vagy kilós aranyrudakat vásárol. Megfigyeléseik szerint leginkább magánszemélyek érdeklődnek, ám egyre gyakrabban jelentkeznek cégek is, amit más, a Népszabadságnak korábban nyilatkozó honi forgalmazók is megerősítettek. Egyben azonban közös a szemléletük: a honi befektetők döntő része közép- és a hosszútávra tervez, hiszen ez a piac alapvetően erről híres. Ahhoz, hogy valaki rövidtávon ügyeskedjen, s spekulánsként próbáljon meg jövedelemre szert tenni, annak nagyon értenie, és tudnia kell a piac szabályait, és nem utolsósorban észnél kell lennie. Ez pedig azért nem általános.

Hogy ez mennyire így van, azt jól tükrözik a vásárlási szokások. Azt lehet mondani, hogy a befektetők döntő része tipikusan laikus vételi és eladási "szabályok" mentén dönt. Vagyis ha esik az arany ára, akkor megijednek és értékesítik tételeiket vagy azoknak egy részét, amikor pedig emelkedik a jegyzés a nemzetközi piacon, akkor vásárolnak, mondván nem szeretnének kimaradni a jóból.

A gazdasági krízis hatására látványosan megindult drágulás és az elmondottak miatt ilyenkor hatványozottan jelentkező vásárlási kedv odáig fajult, hogy egyszerűen elapadtak az alapanyag-készletek, és a lapka, valamint a rúdaranyvásárlók - Magyarországon is - várólistára kerültek. Olyan mértékűre duzzadtak ugyanis az európai igények, hogy két-három hetet várni kellett, míg a megrendelt tömböt át tudta venni a vásárló.

A "négykilences" törvény

És éppen ez az aranybefektetők előtt álló következő buktató. Aranyrúd és aranyrúd között ugyanis hatalmas különbségek lehetnek, s ha valaki könnyelműen, méginkább rosszul dönt, akkor szinte - mint az új autók esetében - a vásárlás pillanatában elbukhatja tőkéje 15-20 százalékát. Ezzel pedig a legtöbb vevőjelölt egyáltalán nincs tisztában.

A nemzetközi piacon élő alapvető paraméter az úgynevezett "négykilences" rúd vagy lapka. Ez az arany tisztaságára utal, vagyis 99,99 százalékig aranyból áll, ötvöző fémet csupán 0,01 százalékban tartalmaz. Ilyen tételekkel kereskednek a tőzsdéken is, ez minden üzlet origója. Aki aranyba teszi a pénzét, tehát jól nézze meg, mit vásárol, mert akadnak olyan forgalmazók, amelyek csupán 99,9 százalékos tisztaságot garantálnak. Ezt viszont a világ döntő részén kizárólag beolvasztásra, újraolvasztásra veszik át, vagyis biztos a 20 százalék körüli bukás.

Elővigyázatosságból így nem árt, ha nagy, nemzetközileg auditált gyártótól, kibocsátótól vásárolunk. Utóbbiak egyébként nem csak az arany tisztaságát garantálják, de egy bizonyos súlyhoz standard méreteket párosítanak, amiket jól ismernek és elfogadnak a piac szereplői. Az aranypiac.hu például az osztrák állami, az említett minősítésekkel rendelkező pénzverdével áll kapcsolatban. Ezek a műhelyek a világpiacon már jól ismert fémjeleiket is a rudakba ütik, ami egyfajta biztosíték. A fizikai piacon az ilyen jelölést viselő tömbök iránt lényegesen nagyobb a bizalom, mint egy ismeretlen helyről származó "szállítmányé".

Mire jó a vákuumfólia?

Ha már megvan a kívánt aranymennyiség, az őrzése, tárolása a következő kérdés. Legtöbben banki széfeket bérelnek, aminek a biztonság mellett az az előnye is megvan, hogy nagyon csekély a sérülésveszély. Persze az évek nyomai, kisebb karcolások még így is megjelennek a tömbökön, amivel alapvetően nincs probléma. Ám botorság lenne, ha valaki a vásárlás után puszta fémdarabként tekintene szerzeményére. Nagyobb sérülések a nem megfelelő tisztasághoz hasonló értékvesztést okozhatnak, sőt szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy eladáskor nem is veszik vissza a rudat. Éppen ezért ma már sok kibocsátó - egy bizonyos méretig - vákuumfóliával védi az aranytömböket. Az említettek miatt ma már általánossá vált, hogy a világ bármely pontján visszavételre felajánlott tételeknek a helyszínen kell lenniük, azaz látnia kell a vevőjelölt társaság képviselőjének, különben nem ad árajánlatot a felvásárló ház. Így pedig befektetési aranyunk sem több, mint egyszerű fémtömb, ami vagy ér valamit vagy sem.

Válságközeli helyzet Indiában

Az aranyár száguldását szeretnék megfékezni az indiaiak. A helyi kereskedelmi és iparkamara ezért felhívást intézett Shri Kamal Nath kereskedelmi miniszterhez, hogy intézkedjen az arany árának befagyasztásáról. Az unciánkénti ezer dollár környékén letáborozott arany ugyanis az egyszerű emberek számára megfizethetetlenné vált. Még a mangalaszutrát, azaz a hindu házasságkötés egyik nélkülözhetetlen kellékét sem tudják megvenni, pedig az aranynyal bőven ellátott nyakéket a feleségnek ura haláláig viselnie kell(ene). Ha a helyzet nem változik, a kormány elveszíti a szerény körülmények között élő emberek bizalmát - mutat rá a kamara segélyhívása, amelyben ötleteket is megfogalmaztak. E szerint mesterséges keresletnövelő hatása miatt az internetes aranykereskedelmet azonnal fel kellene függeszteni, a bankoknak is meg kellene tiltani a sárga fémmel való üzletelést és korlátozni kellene, hogy ki mennyi aranyat tarthat a birtokában. Csak ezekkel az intézkedésekkel hozható le a földre ismét az arany ára - állítják a kamaránál.